Magyar kategória
12
éve
6
éve
4
éve
2022 – Meghalt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász.
Az Újpest majd a Dunaferr SE és a Bp. Honvéd versenyzője volt.
1
éve
2025 – Meghalt Lukáts Andor, Jászai Mari, és Kossuth-díjas színész, rendező, egyetemi tanár, színházigazgató (Portugál).
Érdemes művész. 1994 és 2008 között volt a Katona József Színház tagja, elindította a Hírszínházat a Kamrában. Legismertebb rendezése a Portugál című előadás, a színház történetének leghosszabb ideig futó előadása. 2008-ban megalapította a Sanyi és Aranka Színházat, melynek igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen pedig adjunktus volt. Több mutatása
126
éve
1900 – Megszületett Fekete István író, költő (Tüskevár, Vuk).
Számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében. 16 éves korában közölte versét a Zászlónk című ifjúsági folyóirat. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámai színművet, melynek nagy sikerére jellemző, hogy több mint száz folytatólagos előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. 1941-ben ő írta minden idők egyik legnagyobb sikerű – és nagy szenzációt kiváltó – magyar filmjének a Dr. Kovács Istvánnak a forgatókönyvét. 1942-ben írta a Túlsó part és Féltékenység című filmek forgatókönyvét. 1943-ban írta az Aranypáva című film forgatókönyvét. 1941 – 1948 között több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. 1936-tól az akkori évek legjelentősebb irodalmi-társadalmi folyóirat – az Új Idők – rendszeresen közölte novelláit, folytatásos regényeit. (Hajnal Badányban, Emberek között, Végtelen út, Gyeplő nélkül). A Kisfaludy Társaság tagja volt, ami 1945 előtt a legnagyobb írói elismerésnek számított. Járt az Andrássy út 60-ban, ahova a Zsellérek című regényében írtak miatt vitték. Fogyatékkal élt, miután elvesztette egyik szemét és fél veséjét.Budapest második kerületében utcát neveztek el róla. Több mutatása
208
éve
1818 – Miskolcon megszületett Kruspér István mérnök, geodéta, Pest felmérési feltételeinek összeállítója.
Kruspér István Bécsben szerzett mérnöki oklevelet, fő szakterülete a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedül törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az ő előterjesztése alapján állították fel a magyar Mértékhitelesítő Bizottságot, de a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak is alapító tagja volt. Kruspér állította össze Pest város felmérésének feltételeit is. Több mérőműszert szerkesztett illetve alakított át, "új lejtmérő" szintezőműszeréért az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott. Jelentős eredményeket ért el a metrológia terén is. Több mutatása
196
éve
1830 – Meghalt Virág Benedek, a magyar ódaköltészet első mestere.
Korának legnagyobb ódaköltője. Az antik irodalom erkölcsi ideáljai felvilágosult gondolatokkal ötvöződnek verseiben. Eszménye az erkölcs alapvető értéke (A bölcsről, Lantomhoz), a csendes, munkának szentelt életideált énekelte meg (Intés, Ifjainkhoz). A Martinovics-perben elfogott íróbarátaihoz vigasztaló verseket írt, megalkotta a kor híressé vált allegóriáját A kalitkába zárt madár címmel. Kortársai „magyar Horácnak” nevezték klasszicista, görög-római mértékű, a horatiusi életszemléletet megjelenítő költeményei miatt. Ezt morális költészetté emelte, a nemesi dicsőség és polgárias serénység kultuszával egyesítette. Szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszületett Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító.
Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.
93
éve
1933 – Megszületett Szabady Veronika keramikus, szobrászművész.
1953 és 1958 között a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász-kerámia szakán tanult, mesterei: Borsos Miklós és Illés Gyula voltak. Legjellegzetesebb munkái nagyméretű, az ősi rakott technikát alkalmazó, illetve mintázott, égetett samott szobrok, térplasztikák, parkdíszek, szökőkutak és csobogók. Több mutatása
80
éve