Ma Ábrahám névnapja van

Magyar kategória

99 éve

1927 – Először mutatták be Magyarországon Csajkovszkij "Diótörő" című balettjét.

A bemutató a Magyar Állami Operaházban volt, Brada Ede koreográfiájával. A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapja E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij színházban, az Orosz Nemzeti Balett előadásában. A darab azóta is megtekinthető a Magyar Állami Operaházban, kizárólag a karácsonyi ünnepek idején játsszák. Oláh Gusztáv eredeti díszlettervein hagyománytiszteletből nem változtatnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1927. 12. 21. Zene Magyar Színház

83 éve

1943 – Megszületett Dr. Győrffy Miklós újságíró, egyetemi tanár.

Több mint harminc éven át a Magyar Rádió munkatársa volt, többek között a Krónika, a 168 óra, a Vasárnapi Újság, a Bagoly és a Gondolat-jel műsorokban dolgozott. A Magyar Televízió munkatársaként a Stúdió, a Hírháttér, a Napzárta, a Kincsestár és a Szólás szabadsága című műsorokban volt látható. 1993-ban létrehozta az ország első kommunikáció tanszékét az akkori Kodolányi János Főiskolán, amelynek tanszékvezető docense lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1943. 12. 21. Született Irodalom Magyar

82 éve

1944 – Megalakult a "felszabadított magyar országrész" első ideiglenes kormánya, melynek miniszterelnöke (Dálnoki) Miklós Béla volt.

A debreceni református kollégiumban összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés alakította meg a kormányt. A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1910-ben huszárhadnaggyá avatták, 1914-ben felsőbb tiszti tanfolyamot, 1920-21-ben a Hadiakadémiát végezte el. 1910-től a 10. honvéd huszárezredben szolgált, 1914-ben főhadnagyi rangot kapott. 1921-től a Honvédelmi Minisztérium szolgálatára, 1925-től csapatszolgálatra osztották be. 1927-ben került vissza a Honvédelmi Minisztériumba, 1929-ben vitézzé avatták, 1933-ig a kormányzó katonai irodájának helyettes főnöke, majd 1936-ig a berlini magyar követség katonai attaséja volt. 1939-ben vezérőrnaggyá léptették elő, 1941-ben részt vett a Jugoszlávia, majd a Szovjetunió elleni háborúban, altábornagyi rangba került. 1942-ben a kormányzó irodájának főnökévé, főhadsegéddé nevezték ki, 1943-ban előléptették vezérezredessé. 1944. augusztusától az I. magyar hadsereg parancsnoka volt, megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi címet. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után átment a szovjet csapatokhoz, de az I. hadsereg átállását a nyilasok megakadályozták. November elején Moszkvában csatlakozott a fegyverszüneti küldöttséghez és bekapcsolódott a kormányalakítási tárgyalásokba. A szovjet vezetők javaslatára vállalta el az ideiglenes nemzeti kormány elnöki tisztségét. December 23-án fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól, jó kapcsolatot tartott fenn A. Puskin szovjet követtel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökével, K. J. Vorosilovval. December 28-án hadat üzent Németországnak, január 20-án aláírta Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, a náci szervezeteket feloszlatta, a népellenes törvényeket és rendeleteket hatálytalanította, rendeletet hozott a népbíróságok felállításáról. 1945. márciusában elfogadtatta a földreformtörvényt, amely alapvetően változtatta meg a birtokviszonyokat. Fellépett a kommunista irányítás alatt álló rendőrség túlkapásai és visszaélései ellen. Augusztusban kormánya elfogadtatta - a nemzetközi összehasonlításban is - az addigi legdemokratikusabb választójogi törvényt. November 15-én távozott miniszterelnöki tisztségéből, és a megbecsülése jeleként a nemzetgyűlés tagjává választották, aktív politikai tevékenységet már nem folytatott. A kommunista párt egyre erőszakosabb hatalmi törekvéseit aggodalommal figyelte, az 1947. augusztusi országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett a nyíltan ellenzéki Magyar Függetlenségi Párt tagjaként, azonban a Választási Bíróság - a kommunisták nyomására - megsemmisítette a párt képviselői mandátumait, Rajk László belügyminiszter pedig betiltotta a pártot. Ezután teljesen visszavonult a politikai élettől, visszautasította a felajánlott külföldre távozási lehetőséget. Harmadik szívrohama következtében hunyt el 1948-ban, temetésén a kormányt senki sem képviselte. Több mutatása

Teljes esemény 1

1944. 12. 21. Történelem Magyar

80 éve

1946 – Megszületett Demjén (Rózsi) Ferenc rockénekes.

1946. december 21-én született Diósgyőrött, harmadik gyermekként. A család Budapestre költözött 1951-ben. Elvégezte a Petrik Lajos Vegyipari Technikumot és vegyésztechnikus lett, ekkor kezdett Gosztonyi Jánostól zongorázni tanulni. Testvérei Északkelet-Magyarországon, Svédországban és Budapesten élnek. Háromszor kötött házasságot, de gyermeke nem született. Feleségével, Rebeccával több mint két évtizede házasok, Budapesten és Dióspusztán élnek. 1970-ben találkozott Bergendy Istvánnal, aki meghívta saját együttesébe. Szövegíróként a Jöjj vissza, vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek. 1970 őszétől Bergendy és zenekara már minden szombaton az E-klubban játszott. Az országos ismertséget az 1970-es szilveszteri televízióműsor hozta el számukra, ahol először ki akarták hagyni a zenekart, de egy csúszásnak köszönhetően mégis részt vehettek a programban. Első nyilvános fellépésük 1971-ben a Kisstadionban volt. 1977-ben kilépett a Bergendyből, és szólóalbumot jelentetett meg, de ennek dalait már az ez év őszén megalakult V?Moto-Rock nevű együttessel mutatta be. 1978 és 1983 Kovács Kati lemezein működött közre. Szöveget írt többek között 1985-ben a Szerelem első vérig, 1987-ben a Szerelem második vérig és a Moziklip, valamint az 1996-ban bemutatott Honfoglalás című, nagy sikerű filmek betétdalaihoz, amelyeket részben ő is adott elő. Szólókarrierbe kezdett és azóta szinte évente új nagylemezt jelentetett meg. 1991-ben először koncertezett a Budapest Sportcsarnokban (tizenkétezer ember előtt), amit utána még nyolcszor megismételt. 1996-ban munkásságért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben a Sacra Corona című filmben is megszólaltak szerzeményei. Legutóbbi albuma 2009 decemberében jelent meg, "Lelkünk most is vágtat" címmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

1946. 12. 21. Született Zene Magyar

216 éve

1810 – Meghalt Marczibányi István, a művészetek és a tudomány mecénása.

1780-ban a temesi kerület tartományi biztosává nevezték ki, egyúttal elnyerte a királyi tanácsosi címet is. 1783 és 1786 között Csanád vármegye alispánja volt. Az 1790-1791 évi országgyűlésen a vármegye egyik követeként vett részt. 1779-ben, a porosz háború alkalmával gyalogos és lovas katonákat állított ki, lovakkal, takarmánnyal, és készpénzzel támogatta az államot. 1800-ban I. Ferenc magyar király és osztrák császár udvari tanácsosává nevezte ki. 1817-ben a Nemzeti Múzeum létrehozta a tíz tagú Marczibányi Intézetet, amely évente díjazta a nyelvtudományi munkákat. A róla elnevezett díjat 1944 februárjáig adták ki. Főbb mecénási tevékenysége: A Ludovika Akadémiának 50 000 forint támogatást nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az oktatás magyar nyelven folyjon. Léván piarista gimnáziumot alapított saját pénzéből. Több vármegye szegényebb lakosságát és iskoláit pénzzel támogatta Több mutatása

Teljes esemény 0

1810. 12. 21. Meghalt Magyar