101
éve
Magyar kategória
96
éve
1930 – Megszületett Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.
1959-ben az Egyetemi Lapok főszerkesztője volt, 1965-66 között a Magyar Rádió rovatvezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően, egy évtizeden át a Népszabadság rovatvezető-helyetteseként dolgozott: "Egyhét" címmel 20 esztendeig jelentek meg százezreket szórakoztató jegyzetei a lapban. 1976-tól a Ludas Matyi, 1990 tavaszától pedig az Új Ludas című független szatirikus hetilap főszerkesztői tisztét töltötte be. Milliók tetszése kísérte az általa szerkesztett és vezetett tv - műsort: a Parabolát. 1985-től tagja volt a Mikroszkóp Színpad társulatának is. Több művét is bemutatták, számos könyve is megjelent. Konferansziéként is feledhetetlen emlékeket hagyott maga után. Több mutatása
87
éve
1939 – Budapesten 53 éves korában meghalt Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1909-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályafutását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornokaként kezdte, majd segédfogalmazói állást kapott a Belügyminisztériumban. 1910-től főszolgabíró, majd főjegyző volt Fogaras vármegyében. 1914 és 1917 között az orosz és a román fronton teljesített katonai szolgálatot a 13. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként. 1917. júliusától az 1918. évi "őszirózsás" forradalomig Zólyom vármegye főispáni tisztségét töltötte be, utána visszavonult a közélettől. 1920-ban Győr és Komárom vármegye, valamint Győr város kormánybiztosa, 1923-tól 1927-ig főispánja volt Győr és Komárom, Moson, majd Győr-Moson-Pozsony vármegyének. 1927-ben az Egységes Párt programjával képviselővé választották a magyaróvári választókerületben. 1928. márciusától 1935. januárig miniszterelnökségi államtitkár volt, 1931-től haláláig a balatonfüredi választókerület országgyűlési képviselője. 1935. januárjában földművelésügyi miniszter lett Gömbös Gyula kormányában, és az új erdőtörvényt, a cselédtörvényt és a hitbizományok reformját kezdeményezte, valamint a telepítésről szóló törvénycikkek elfogadtatását. 1936. májusától - Gömbös miniszterelnök betegsége miatt - ügyvezető kormányfő volt, majd Gömbös halála után, 1936.10.12-én hivatalosan megkapta a miniszterelnöki tisztséget. 1937. februárjától májusig a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte, 1936 és 1938 között a Nemzeti Egység Párt vezére volt. Betiltotta Szálasi Ferenc nyilas pártját, Szálasit és a másik szélsőjobboldali mozgalom - a kaszáskeresztesek - vezérét, Böszörményi Zoltánt pedig bíróság elé állíttatta és börtönbe juttatta az államrend elleni felforgató tevékenység vádjával, valamint megtisztította a kormánypártot Gömbös fanatikus híveitől. A bel- és külpolitikát egyaránt a konzervatív körök elvárásainak megfelelően próbálta formálni. 1937. novemberi németországi látogatása után politikájában látványos szélsőjobboldali nyitás következett be, amit Ausztria bekebelezése Németországba még fel is erősített. Közismerten németbarát politikusokat hívott a kormányába, tárgyalásokat kezdett a nyilas mozgalmak vezetőivel, akiknek képviselői mandátumokat és fontos állami tisztségeket ígért. 1938. márciusától a Németországgal való egyre szorosabb együttműködést hangoztatta, felgyorsította az I. zsidótörvény munkálatait. A Horthy Miklós kormányzó mögött álló konzervatív körökkel megromlott a kapcsolata, majd ellenségessé vált. A Szálasival folytatott tárgyalásainak kitudódása után benyújtotta lemondását és távozott a miniszterelnöki tisztségből. 1938. októberében tért vissza a politikai életbe, az első bécsi döntés előkészületében már közreműködött, december 5-én a képviselőház elnökévé választották. Az 1939. májusában alakult Magyar-Német Társaság elnöke lett. 1936-ban magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. Több mutatása
63
éve
59
éve
1967 – Budapesten megszületett Engi Klára jégtáncosnő.
1978-tól a Budapesti Spartacus versenyzője volt párjával, Tóth Attilával. 1985-ben bajnokságot nyertek, 1989-ben világbajnoki és Európa-bajnoki negyedik helyezést értek el. Levelezési címe: Magyar Korcsolyázó Szövetség, 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Több mutatása
126
éve
123
éve
105
éve
70
éve
65
éve
1961 – Meghalt Vértes Marcell, Oscar-díjas festő, grafikus, illusztrátor díszlet és jelmeztervező.
Eredeti nevén: Weisz Manó, külföldön: Marcel Vertès. Mestere Ferenczy Károly volt a főiskolán. 1916-ban Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című könyvét illusztrálta, 1919-ben a Lukacsics! Velem vagy ellenem feliratú plakátot készítette. Bécsbe, majd Párizsba menekült, ahol szatírikus lapoknak dolgozott és kiállított, 1932-ben elnyerte a Francia Becsületrendet. 1940-ben New Yorkba menekült, könyveket illusztrált, faliszőnyegeket tervezett és évekig jelntek meg rajzai a Harper's Bazaar és a Vogue címlapjain. Édith Piafról, Juliette Grécoról és más hírességekről is készített portrékat. 1950-ben megjelentette húsz ismert személyiség képzeletbeli gyerekkori arcképét (pl. Cocteau, Einstein, Churchill) tartalmazó humoros albumát Képzelt arcképek címmel. 1961-ben a cannes-i fesztivál zsűritagja volt. Díszletet és jelmezeket tervezett a párizsi Operaház, és más neves francia és angol színház, a Barnum/Ringling Cirkusz számára, valamint Broadway előadásokhoz is. A bagdadi tolvaj és más Hollywoodi filmhez készített díszlet és jelmezterveket, A Moulin Rouge díszletterveiért és jelmezterveiért Oscar-díjat kapott 1952-ben. Kottacímlapok és freskók, divat és textil, valamint üveg és porcelán tervezésével is foglalkozott. Több mutatása
1961. 11. 01. Meghalt Film/Média Zene Alkotás Magyar Színház