Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Irodalom kategória

35 éve

1991 – Konrád György író a kulturális életben elérhető egyik legnagyobb elismerésben, Béke-díjban részesült.

A Német Könyvkereskedők Béke-díját kapta meg Frankfurtban. Pályafutását 1956-ban az "Életképek" szerkesztőjeként kezdte, majd 1957 és 1959 között állástalan volt. 1959-től dolgozott ifjúságvédelmi felügyelőként, közben a Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztőjeként, városszociológusként (ekkor írta Szelényi Ivánnal az "Új lakótelepek szociológiai problémái" című művét), 1973-tól szabadfoglalkozású volt. 1988-ig megtiltották műveinek publikálását. 1987-től 1988-ig világirodalmat tanított a Colorado College-ban, 1989-től a "Magyar Napló" állandó munkatársa, a Megbékélés Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1990 óta a Nemzetközi PEN Club elnöke, az antwerpeni Instelling Egyetem díszdoktora. 1983-ban Herder-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat kapott. Fő művei: "A látogató", "A városalapító", "Az autonómia kísértése", "A cinkos", "Antipolitika", "Kerti mulatság" (regények), "Európa köldökén" (esszék). Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 10. 13. Irodalom Magyar

144 éve

1882 – Meghalt Joseph Arthur Gobineau francia író, a fajelmélet híve.

Torinóban 66 éves korában halt meg. Fő művei: "Értekezés az emberi fajok egyenlőtlenségéről", "A reneszánsz". Egész Európában elterjedt a modern antiszemitizmus Wilhelm Marr német politikus nyomán, aki túllépve a korábbi vallási előítéleteken, megalkotta az antiszemitizmus fogalmát és létrehozta az Antiszemita Ligát. Az elméleti igazolással foglalkozott Gobineau is, aki értekezéseiben kifejtette, hogy az "árja" társadalmak csak úgy tudják megtartani kulturális fölényüket, amíg a zsidók, az afrikaiak és ázsiaiak befolyásától távol maradnak. Véleménye szerint a fajok keveredésével a népek és nemzetek elveszítik életképességüket és alkotóképességüket, így az erkölcsi hanyatlás és a korrupció útjára lépnek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1882. 10. 13. Meghalt Irodalom

182 éve

1844 – Megszületett Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.

1869-ben a Bázeli egyetem klasszika - filológia professzora lett. Az 1870-71-es porosz - francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezdve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le. Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dologi örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Első jelentős írása, A tragédia eredete 1872-ben jelent meg. Korszerűtlen elmélkedések című művében kifejtette, hogy a kultúra feladata nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életrehívása. Ebben a művében vezette be a kulturfiliszter fogalmát is, így jellemezve az átlagember, aki a köznapi lét idilljében érzi jól magát. Aforizmák című könyvében azt nevezte szabad szellemnek, aki másként gondolkodik, mint amire származása és státusza rendelné. Érvelése főleg a kereszténység ellen irányult, lerombolta a valláserkölcs alappilléreit. Nevezetes jelszava: "Isten meghalt" - főleg Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung germán hőskultuszán, megírta a Parsifal szeretetmítoszát. Nietzsche szemlélete szerint az ember csakmagában találhatja meg az értékeket. Veszélyes tanítása, hogy az emberi lét lényege a hatalom akarása. Így a többre méltó egyre magasabbra fejleszti magát, míg felsőbbrendű ember, "Übermensch" nem lesz. Ez az eszmerendszer minden korábbi értéket tagad, s a nácizmus világnézeti alapja lett. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték. Több mutatása

Teljes esemény 0

1844. 10. 15. Született Irodalom