105
éve
Irodalom kategória
99
éve
1927 – Megszületett Obádovics József Gyula matematikus író, aki a legismertebb matematika tankönyveket írta, és a számítástechnika oktatásának terjesztésén is dolgozott.
Természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Scolar Kiadó társalapítója. 32 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Legismertebb könyve a nemzedékek által használt és rengeteg kiadást megért, Matematika c. közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika-tankönyv, amelyet csak „az Obádovics” néven emlegetnek. Fikciós műveket is alkot, Sámán Simon álnéven. Nyugalomba vonulása után Julius J. Coach néven erotikus regényeket is megjelentetett. Több mutatása
51
éve
1975 – Meghalt Németh László Kossuth-díjas író, publicista (Gyász, Iszony).
Meghalt Németh László Kossuth-díjas író, publicista (Gyász, Iszony).
180
éve
1846 – Meghalt Pály Elek színész, operaénekes, műfordító, a magyar opera megalapítója.
Körülbelül 20 opera és színdarab szövegét fordította le magyarra, és ezen darabok magyarországi ősbemutatóit is rendezte.
174
éve
1852 – Meghalt Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író (Holt lelkek).
Orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь. Születésnapja a juliánusz naptár szerint 1852. február 21.Novelláiban, elbeszéléseiben groteszk, tragikomikus módon ábrázolta a kisembereket, hivatalnokokat (Az orr; A revizor; A köpönyeg; Egy őrült naplója). Több mutatása
141
éve
1885 – Megszületett Salamon Béla színész, színházigazgató, humorista, író. (""Szintén zenész", "Lepsénynél még megvolt!")
Eredeti nevén: Saly Béla. Korának legismertebb komikusa, a túlélésért küzdő, ügyeskedő budapesti kisember alakjának megformálója. Klasszikussá vált mondatai: "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni", "Lepsénynél még megvolt", "Vigyázz Malvin, jön a kanyar", "szintén zenész”. Több mutatása
74
éve
1952 – Meghalt Charles Scott Sherrington angol neurofiziológus, a szinapszis fogalmának megalkotója, aki felfedezte a fájdalmat jelző idegvégződéseket.
1932-ben Edgar Adriannal közösen orvosi Nobel-díjat kapott az idegsejtek funkcióira vonatkozó felfedezéseiért. Ő alkotta meg a "szinapszis" kifejezést, munkássága alapvetően formálta a modern neurofiziológia tudományát. Kimutatta, hogy az állati viselkedés nem csupán független reflexek sorozata, hanem az agy összefogott működésének az eredménye. Felfedezte a fájdalomérzékelésért felelős idegvégződéseket, és számos reflexet, mint például a Liddell-Sherrington és Schiff-Sherrington reflexeket.Sherrington nevét viseli a róla elnevezett törvény is, amely szerint amikor egy izom megfeszül, a vele ellentétes izom elernyed. Eredményei kulcsszerepet játszottak az idegélettan fejlődésében. Életműve nemcsak tudományos szempontból jelentős: tanítványai közül többen is Nobel-díjat nyertek, és ő maga is kiemelkedő tanár volt. Emellett irodalmi tevékenységet is folytatott, például 1924-ben verseskötetet adott ki. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, és gyakran adakozott múzeumoknak és könyvtáraknak. Több mutatása
156
éve
1870 – Megszületett Székely Aladár fényképész, aki többek között Ady Endrét, Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot is fotózta.
Eredeti nevén: született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet a József körúton, majd az Andrássy úton és a Váci utcában is volt műterme. Nevezetesek a 20. század elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. A Nyugat íróit is fotózta, albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, számos mell- és egész alakos képet készített róla, hét eredeti Ady-arcképet tartalmazó albumához Móricz Zsigmond írt előszót. Több mutatása
155
éve
1871 – Megszületett Rosa Luxemburg "Bloody Rosa" lengyel-német szocialista, írónő.
1916-ban írta "A szociáldemokrácia válsága" című művét. 1918-ban kulcsszerepet játszott a Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Spartacus Szövetség megalapításában. 1919. január 1-jén Karl Liebknechttel létrehozta a Kommunisták Németországi Pártját, hogy megszervezze a tömegeket és kersztülvigye egy szocialista köztársaság megalapítását. A baloldali szocialisták kiléptek a kormányból. A forradalmi nyugtalanságok idején, január 5-én a berlini sajtónegyedet fegyveres tüntetők szállták meg, másnap kirobbant Spartacus-felkelés. A kormány ostromállapotot hirdetett ki, január 11-12-én leverték a felkelést. Vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet különítményes tisztek meggyilkolták. Több mutatása
28
éve