761
éve
Irodalom kategória
213
éve
1813 – Megszületett Soren Kierkegaard dán író, filozófus és teológus.
Tanítása szerint csak a mindennemű külső létezőtől független ember képes eljutni az etikus személyi létezéshez, egzisztenciához. Stádiumelmélete szerint az ember az esztétikai, az etikai és a vallási stádiumon keresztül jut el Istenhez. Jelentős hatást gyakorolt a dialektikus teológiára, az egzisztencializmusra, a pszichoanalízisre, és a modern művészetre. Több mutatása
208
éve
126
éve
90
éve
1936 – Megszületett Lázár Ervin, író, újságíró (A négyszögletű kerek erdő).
Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.Kossuth-díjas író, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
83
éve
1943 – Megszületett Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, író, tanár, az erdélyi magyar közélet jeles alakja.
A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényekről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. Székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Rendszeresen közölt írásokat az erdélyi magyar sajtóban.1999-ben jelent meg Virrassz velem című vallomásos kötete. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” 2014 júniusában mutatták be Csíkszeredán.Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredán Ne késsetek, harangok címen mutattak be 1996-ban. Később Árpád-házi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát Csíkszeredán.Kitűntetései: 2002-ben EMKE-életműdíj, 2007-ben Julianus-díj, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díja, 2014 februárjában a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje. Több mutatása
210
éve
180
éve
1846 – Megszületett Henryk Sienkiewicz, irodalmi Nobel-díjas lengyel regényíró.
Teljes nevén: Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz
122
éve
1904 – Meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
Budapesten halt meg. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853.); Egy magyar nábob (r., 1853-1854.); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., 1860.); Az új földesúr (r., 1863.); Politikai divatok (r., 1862-1864.); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r., 1893.). Több mutatása
88
éve