Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Film/Média kategória

162 éve

1864 – Meghalt Madách Imre író, költő, ügyvéd, politikus, Az ember tragédiájának szerzője.

A reformkor egyik legnagyobb írója. Legkiemelkedőbb alkotása, Az ember tragédiája nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, de világsikert is aratott. Ismert műve még a Mózes és a Csák végnapjai. Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. A hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain,színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott. Ez év december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét. 1843 elején írta Férfi és nő című drámáját, amelyet 1843 márciusában benyújtott a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázatára, de nem nyert díjat. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846-ban megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízták meg.1848-1849-ben Madách betegsége miatt nem vehetett rész a szabadságharcban. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. 1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1853. április 2-án megszületett lánya, Anna Borbála. Augusztusában szabadlábra helyezték. A következő év július 25-én elvált feleségétől. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1861-ben választási ?hadjáratot? folytatott. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava: ?Szabadság, egyenlőség, testvériség?. Márciusban országgyűlési képviselő lett. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt. Sírja az alsósztregovai kastély parkjában áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

1864. 10. 05. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

14 éve

2012 – Meghalt Claude Pinoteau francia filmrendező, aki a Sophie Marceau főszereplésével 1980-ban forgatott Házibuli rendezője.

Apja gyártásvezető, bátyja rendező volt. Karrierjét kellékesként és gyártásvezetőként kezdte, majd a korszak legjelentősebb filmrendezői (Jean Cocteau, Max Ophüls, Henri Verneuil, Claude Lelouch) mellett dolgozott asszisztensként. A bűnügyi történetek rajongójaként első saját filmjét Pinoteau Le Silencieux címmel 1972-ben forgatta Lino Venturával a főszerepben, majd 1974-ben a krimi-komédia La Gifle-nek is Ventura játszotta a főszerepét Annie Girardot és az akkor alig húsz éves Isabelle Adjani oldalán. A kamaszok problémái érdekelték az 1980-ban forgatott Házibuli, majd a két évvel később készült A házibuli folytatódik című filmekben is. Mindkét rész hatalmas kasszasiker volt, s a 14 évesen felfedezett Sophie Marceau-ból világsztár lett. Ő játszotta az 1987-es A párizsi diáklány címszerepét is. 2005-ben megjelent önéletrajzában hosszan írt ötvenéves töretlen pályafutása anekdotikus emlékeiről. "Csak szenvedéllyel lehet ezt a mesterséget űzni. A rendezők történetmesélők". Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 10. 05. Meghalt Film/Média

85 éve

1941 – Meghalt Kabos Gyula színész, komikus (Hyppolit, a lakáj).

Kabos kezdetben táncoskomikus volt, majd komikus lett, s a legnagyobb magyar nevettetővé vált. Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt, s ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben játszott. Híres szájcsücsörítő grimaszával és jellegzetes dadogásával óriási sikereket aratott. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak. 1929-ben a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett, de vállalkozása nem járt sikerrel, óriási adósságot halmozott fel. 1939-ben a fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseivel szórakoztatta a magyar közösségeket. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Földi maradványait 1996-ban a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1941. 10. 06. Meghalt Film/Média Magyar Színház

70 éve

1956 – Megszületett Salamon András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr.

Salamon András 1964-ben gyermekszínészként játszott a Nagyfülű, a Bohóc a falon és a Szeressétek ódor Emíliát című filmekben. 1976-82-ig a Magyar Televízió segédoperatőre, 1982-85 között a Mafilm rendezőasszisztense volt. 1993-tól a Hunnia Filmstúdió rendezője. Számosfilmszemle - díj tulajdonosa. Főbb rendezései: Hajléktalanok, Film a melegekről, Az ősember álma, Városlakók, Közel a szerelemhez. 1996-ban jelent meg A kutyák nem felejtenek című filmnovellája. Több mutatása

Teljes esemény 1

1956. 10. 06. Született Film/Média Magyar