December 2.
Melinda névnapja

December 2.

257 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1769 – Megszületett Schallhas Károly Fülöp festő, grafikus.

Schallhas Károly a bécsi képzőművészeti akadémián a tájképrajzolás tanára volt. Bár miniatűr portrékat is festett, elsősorban tájképfestőként működött: Ausztria tájairól készítet takvarell - és rézmetszet sorozatokat. Több olaj festménye van a Szépművészeti Múzeum tulajdonában: Táj közeledő zivatarral, Táj halásszal, Tengerparti táj. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

432 éve

1594 – Meghalt Gerhardus Mercator németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az első modern térképet.

Duisburgban 82 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Gerhard Kremer Mercator legjelentősebb alkotása volt, hogy a róla elnevezett hengervetületet alkalmazta a Föld felszínét ábrázoló térképeken. A Mercator-vetületnél a pólusok irányában nő a térkép torzulása, viszont merőlegesek egymásra a meridiánok és a szélességi körök. Ez a szögpontosság a hajózásban volt nagy jelentőségű. született 1512.03.05. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Alkotás

178 éve

1848 – I. (V.) Ferdinánd császár és király lemondott a trónról unokaöccse, Ferenc József javára.

A forradalmi viszonyok között a Habsburg-ház az 53 éves I. Ferdinándot túlságosan gyenge kezűnek és elméjűnek tartotta, így a 18 éves Ferenc József került a trónra. A forradalom liberális és nemzeti követeléseinek elnyomására a katonai eszközök bevetésétől sem riadt vissza. 68 évig tartó uralkodását a demokratizálódás és a függetlenedési törekvések ellenzése jellemezte, mivel a Monarchia erejének megőrzését csak a korlátlan befolyásában látta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

103 éve

1923 – New Yorkban megszületett Maria Callas operaénekesnő.

Eredeti nevén: Cecilia Sofia Anna Maria Kalogeropulosz Görög szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesanyja 1937-ben visszaköltözött Görögországba, ahová ő is elkísérte. Az Athéni Konzervatóriumban Maria Trivella, majd Elvira de Hidalgo énekesnőnél tanult. Először 1940 novemberében állt színpadra a Boccaccio című operettben az athéni Nemzeti Dalszínházban. Első sikerét 1942-ben érte el, amikor Tosca szerepében mutatkozott be az athéni operában, majd Santuzzát énekelte a Parasztbecsületből és Leonorát a Fidelióból. 1945-ben visszatért Amerikába, ahol részt vett a New York-i Metropolitan Opera meghallgatásán. Edward Johnson, az opera menedzsere Beethoven Fideliójának és Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét ajánlotta fel Callasnak, aki nemet mondott. Nem akarta angol nyelven énekelni a Fideliót, egyéniségéről pedig úgy vélte, nem alkalmas arra, hogy hitelesen megjelenítse a törékeny Pillangókisasszonyt. New Yorkban Sergio Failoni, a pesti Opera vezető karmesterének lánya mellett volt baby-sitter, s Failoni ajánlotta a veronai opera intendánsának figyelmébe. Olaszországba ment, ahol 1947-ben Veronában a Giocondában mutatkozott be. Itt ismerkedett meg a nála 30 évvel öregebb Giovanni Battista Meneghini téglagyárossal, akihez 1949. április 21-én ment férjhez Veronában, és aki azután impresszáriója lett. A híres karnagy, Tullio Serafin zenei fejlődésének irányítását vette kézbe, színészi képességeit Lucchino Visconti bontakoztatta ki. Sorra meghódította Milánó, Párizs, London, Chicago, Dallas, New York, Buenos Aires, Los Angeles és más operaházak közönségét. A milánói Scalában 1950-ben az Aidával debütált, majd nagy sikert aratott a Puritánok Elvirájaként, a Tosca, a Norma és a Lammermoori Lucia címszerepében. 1952 júliusában exkluzív szerződést írt alá az EMI lemezkiadó céggel. Amerikában Normaként mutatkozott be, 1954-ben Chicagóban, 1956-ban a New York-i Metben. Végül tíz év késéssel, 1956. október 28-án Bellini Normájaként debütált a Metropolitan Operában. Szerencsétlenségére a Time magazin ebben az időben készített riportot édesanyjával, akit az énekesnő azzal vádolt, hogy megfosztotta őt gyermekkorától. Utoljára 1950-ben Mexikóban találkoztak, s akkor megfogadta, hogy soha többé nem áll anyjával szóba, s ígéretét haláláig betartotta. A Time magazin ebből kiindulva rideg, hálátlan lányként jellemezte Callast, akit a New York-i közönség meglehetősen hűvösen fogadott, de csodálatos hangjának ők sem tudtak ellenállni. A következő alkalommal akkor került az újságok címlapjaira, amikor 1958. január 2-án a Római Operaházban lépett föl a Norma gálaelőadásán, ahol jelen volt Olaszország akkori elnöke, Giovanni Gronchi is. Callas azonban szilveszter éjjel egy divatos római szórakozóhelyen pezsgőzött, s a mulatozás miatt elment a hangja. Beugró énekesnőt nem találtak, s mivel az előadást kockázatos lett volna elhalasztani, Callas az orvosok javaslata ellenére mégis kiállt a színpadra. Az első felvonás végére a közönség fele gúnyos kiabálásba kezdett, míg a másik fele döbbent csendben ült. Maria a hátsó kijáraton távozott a színpadról, az előadást megszakították. 1962-ben Párizsban telepedett le, itt töltötte élete utolsó éveit Giuseppe di Stefanóval, az ismert tenorral. A lelkileg és idegileg tönkrement Callas fokozatosan visszavonult az énekléstől. Utolsó operai fellépésén 1965-ben a Toscát énekelte a londoni Covent Gardenben. A hatvanas években kilenc évig szoros kapcsolatot tartott fenn Onassissal. Mariat nagyon megrázta, mikor Onassis beleszeretett Jacqueline Kennedy-be. Viszonyuk Onassis és Kennedy özvegyének házasságkötése után is folytatódott. 1969 júniusában Pier Paolo Pasolinivel közösen láttak neki a Medea című film elkészítéséhez. Ekkor már alig tudott énekelni, de megfeszítetten dolgozott, a film ennek ellenére nem aratott nagy sikert. Az egykori dívát altatószerek túladagolása miatt 1970-ben kórházba szállították, tettét öngyilkossági kísérletnek könyvelték el. Maria Callas 1977. szeptember 16-án váratlanul hunyt el, az orvosi jelentés szerint collapsus okozta a halálát. Sergio Segalini zenekritikus, a művésznő egyik bizalmas barátja kételkedett ebben, szerinte Callas ezúttal öngyilkos lett. Több mint negyven operaszerepet énekelt és húsz teljes operafelvételt hagyott maga után, alakításai révén Bellini, Donizetti, Rossini, Cherubini rég elfelejtett operái születtek újjá. Életéről Zeffirelli készített filmet, valamint Mesterkurzus címmel írt színdarabot Terence McNally, a sikeres színpadi és filmes szerző, melyet 1996 novemberében tűzött műsorára a Pesti Színház. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene

93 éve

1933 – Megszületett Komjáthy György zenei szerkesztő, aki több mint 50 éven keresztül szerkesztett zenés rádióműsorokat.

EMeRTon-díjas, Fonogram szakmai életműdíjas. Orgona-zeneszerzés-népzene szakon tanult. 1958–1993 között a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt (Vasárnapi koktél, Csak fiataloknak, Töltsön egy órát kedvenceivel). Az 1980-as évek végén Popregiszter című sorozatot indított, 1986–1997 között az első kereskedelmi rádió, a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt. 1994-ben nyugdíjba ment, majd a váci Infórum Rádió, a Sláger Rádió és a poptarisznya.hu internetes rádió szerkesztője, műsorvezetője volt. A zene mellett a régi villamosok történetével is foglalkozott. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Zene Magyar

93 éve

1933 – Hivatalosan átadták a Lakihegyi Rádióadó tornyot, ami Magyarország legmagasabb építménye.

Az elnyújtott oktaéder alakú acélszerkezet 284 méter magas és a csúcsán álló kitolható hangolócső további 30 méter. A Lakihegyi Rádióadó ipari létesítmény a Budapest közelében fekvő Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részén. Működését 1928-ban kezdte meg és – kisebb-nagyobb megszakításokkal – egészen 1977-ig, a lényegesen korszerűbb Solti rádióadó üzembe helyezéséig működött. A középhullámú rádiózás számára épült, ma a tartaléküzem része. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika Magyar

140 éve

1886 – Meghalt Ipolyi Arnold püspök, a magyar művészettörténet egyik úttörője.

Eredeti nevén: Stummer Arnold, születési hely Ipolykeszi.1871-től besztercebányai, majd halála évében,1886-ban nagyváradi püspök, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja. 1878-tól 1886-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

138 éve

1888 – Meghalt Lenhossék József orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,

A Lenhossék-orvosdinasztia középső tagja, apja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, fia Lenhossék Mihály (1863–1937) orvos, anatómus. Unokája Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.Az aki elsők között végzett mikroszkópos anatómiai, szövettani vizsgálatokat Magyarországon. A bonctani megfigyeléseket, az egyes szervek alaktani jellemzőit tényszerűen rögzítő leíró anatómián túllépve megvetette az emberi szervezet anatómiai sajátosságai és élettani jelenségei között kapcsolatot kereső funkcionális anatómia alapjait. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

63 éve

1963 – Meghalt Sabu Dastagir indiai származású amerikai színész (A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve).

Tizenhárom éves volt, amikor Robert Flaherty, amerikai filmrendező és Korda Zoltán kiválasztotta Az elefántfiú főszerepére. A bagdadi tolvaj (1940) hozta meg neki az igazi ismertséget és sikert, majd Maugli szerepe a Jungel könyvében (1942). 1944-ben amerikai állampolgárságot kapott, majd szolgált az amerikai légierőnél a II. világháborúban, és ki is tüntették bátorságáért. Váratlan szívroham végzett vele 39 éves korában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média

55 éve

1971 – Az orosz Mars–3 leszállt a Mars bolygóra.

A Mars-3-at 1971. május 28-án indították. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszálló egységet, amely levegőfékezést és fékezőrakétát is használva sikeresen a felszínre ért. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat, azután a leszállóegység elnémult. A Mars-3 pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott vissza a Földre. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Tudomány Technika

46 éve

1980 – Meghalt Romain Gary, litvániai zsidó származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata.

Eredeti neve: születési neve: Roman Kacew. Az egyetlen író, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték - ezt a francia irodalmi kitüntetést egy író csak egyszer kaphatja meg. Garyt 1956-ban a Les racines du ciel-ért tüntették ki, majd 1975-ben ismét; ezúttal az Émile Ajar álnéven publikált Előttem az élet-ért (La vie devant soi). A Goncourt-akadémia az álnév mögötti író személyét nem ismerve ítélte meg a díjat. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom

31 éve

1995 – Meghalt dr. Telkes Mária magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője.

A biofizikus, aki feltalálta az első hazai szolár rendszert, Magyarországon nőtt fel, és az Egyesült Államokba költözött 1925-ben. Telkes amerikai állampolgár lett, és csatlakozott a Westinghouse Electric kutatómérnökeként az energiaátalakítás területhez. Kutatási területe a hőenergia elektromos energiává változtatása lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Tudomány Technika Magyar

24 éve

2002 – Meghalt Marx György fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár.

Részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott. Az Eötvös Loránd fizikai társaságának elnöke volt, 1982. óta az MTA rendes tagja, a leptontöltés felfedezője.Művei: Kvantummechanika, Atommagközelben. 1994-ben megírta a The voice of the martians c. munkáját, amelyben több, a XX. század során USA-ba menekült magyar tudóst mutat be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

11 éve

2015 – Meghalt Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő, a Nemzet Művésze.

1951-1974-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1974-1991-ig az Új írás főszerkesztője. Első verseskönyve, a Szárnyas csikó 1949-ben jelent meg, majd hamarosan két elbeszélő költeménnyel jelentkezett. A Sántha családa földosztásnak, az Apáma korán elhunyt szülőnek állított emléket, utóbbi művéért 22 évesen Kossuth-díjat kapott. A verseket egyszerű, naiv világszemlélet hatotta át, a szegényeket és a gazdagokat, a betegséget és az egészséget állította szembe. Határozottan vállalta az új kort, ars poeticái is ezt fejezték ki. Tipikus műfaja az életkép. Híresebb művei: Óda a repüléshez (1953); A tékozló ország(1954); A virágok hatalma(1955), A tenyészet országa (életmű gyűjtemény, 1957) Harc a fehér báránnyal (1965). 1973-ban másodszor is Kossuth-díjat kapott. Egy alkalommal Nobel-díjra is fölterjesztették. Az angol kiadás előszavában W. H. Auden korunk egyik legnagyobb versének nevezte a Szarvas-éneket. 1993-ban a Sztrugai Költői Esték Aranykoszorúját is megkapta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar