Ma Marcell névnapja van

Érdekes kategória

384 éve

1642 – Abel Tasman holland felfedező (Cook kapitányt 127 évvel megelőzve) elérte Új-Zélandot.

A Déli sziget északi csúcsára (ma – Arany-öböl) érkező Tasman-t két kenuban (waka) érkező maorik fogadták. Tasman a saját embereit küldte le egy csónakban, azonban nem értették meg egymást. A helyiek csónakjukat meglékelték, négy ember halálát okozva. Máig vitatott kérdés, hogy ki is az igazi felfedezője Új-Zélandnak. Annyi bizonyos, elsőként Tasman látta meg a Déli-sziget partjait 1642-ben. A partvonalat követve északkeletnek tartott tovább, majd egy öbölben horgonyzott le. Ekkor találkoztak először a szigetlakók és az európaiak, ám a maori harcosok végül is elűzték Tasman embereit. Cook kapitány csak 1769-ben érte el az Északi-szigetet. A partraszállás ez esetben is ütközettel járt, ám ezúttal a maorik vére folyt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1642. 12. 13. Történelem Érdekes

115 éve

1911 – Roald Amundsen norvég felfedező elsőként érte el a Déli-sarkot.

Társai Olav Bjaaland, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting voltak.Az Antarktiszra akkor figyelt fel igazán a világ közvéleménye, amikor egymással versengve két expedíció próbálta elsőként elérni a Déli-sarkot. 35 nappal megelőzte Robert F. Scott kapitányt és brit expedícióját, akivel közel egyidőben indultak el. A norvégok biztonságban hazatértek, de a nyolc tagú brit csapat a visszaúton életét vesztette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1911. 12. 14. Történelem Érdekes

1989 éve

37 – Megszületett Nero, aki Róma császára volt 54-68-ig.

Teljes nevén: Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten. Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket. Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot. Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. Több mutatása

Teljes esemény 0

37. 12. 15. Született Történelem Érdekes

60 éve

1966 – Meghalt Walt Disney amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, Miki egér és Donald kacsa figurájának megalkotója.

A kaliforniai Burbankban 65 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Walter Elais Disney 1922 óta kísérletezett - a kezdetben karikaturista és reklámrajzoló - rajztrükkfilmekkel. Miki egér már első filmjében, 1926-ban sztár lett. Az első egész estét betöltő rajzfilmje, a "Hófehérke és a hét törpe" 1937-ben óriási kasszasikert aratott. A film hatszorosára növekedett költségei a producer Walt Disneyt a csőd felé sodárták, azonban az elért nyereség megérte a kockázatvállalást. A trükkfilm atyja természeti és dokumentumfilmeket is készített. Kaliforniában 1955-ben nyílt meg az Egyesült Államok legnagyobb turistaszenzációja, a Disneyland. Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 12. 15. Meghalt Érdekes Film/Média

56 éve

1970 – Szovjet űrállomás szállt le a Vénuszra, és onnan adatokat továbbított.

A Venyera-7 (oroszul: Венера–7) szovjet űrszonda indításra 1970. augusztus 17-én került sor. 127 napos út végén, 1970. december 15-én elérte a Vénusz légkörét. Fékezés után kinyitotta az ejtőernyőjét, és ereszkedés közben 35 percen keresztül mérési adatokat továbbított. Leérkezés után még 23 percig működött, majd elhallgatott. A szondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette. Az akkori ideológiának megfelelően célja az adattovábbításon kívül az volt, hogy eljuttatta a szovjet címert és zászlót a bolygóra. A kapszulát úgy tervezték, hogy legalább 30 percig ellenálljon 180 atm nyomásnak és 540 °C hőmérsékletnek. Ez volt az első űrszonda, amely adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 12. 15. Érdekes Tudomány Technika

1957 éve

69 – Rómában - négy császár közül - Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.

A Római Birodalomban Nero császár öngyilkosságával, 68-ban kihalt a Iulius-Claudius dinasztia. A trónutódlásért folytatott polgárháborúban négy hadseregparancsnok küzdött egymással: Servius Sulpicius Galba, Aulus Vitellius, Marcus Salvius Otho és Titus Flavius Vespasianus. Galbát saját csapatai kiáltották ki császárnak, Othót és Vitelliust pedig ellencsászárokká nyilvánították. Összeesküvésekre került sor, Galbát meggyilkolták. Otho hadseregét legyőzte Vitellius, erre Otho öngyilkosságot követett el. Vitellius ellen lépett fel Vespasianus, mire Vitellius megegyezett Titus Flavius Sabinusszal, Vespasianus fivérével, hogy lemond a hatalomról 100 millió sestertius és szabad elvonulás ellenében. A római nép azonban megakadályozta Vitellius elvonulását - aki az utcai harcokban szerzett sebeibe belehalt -, és Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, mint uralkodó bevonult Rómába. Több mutatása

Teljes esemény 0

69. 12. 15. Történelem Érdekes