Érdekes kategória
84
éve
201
éve
1825 – Meghalt Eli Whitney amerikai feltaláló, aki 1794-ben szabadalmaztatta a gyapotmagtalanító gépet.
59 éves korában halt meg. A gyapotmagtalanító gép ötlete Catherine Greenétől (1731-1794), egy feltalálónőtől származott, azonban a szabadalmat Eli Whitney, egy férfi nevére állították ki 1794.03.14-én. Több mutatása
19
éve
2007 – Steve Jobs bemutatta az Apple első okostelefonját, az iPhone-t.
A bemutató a Macworld konferencián volt. 2007. június 29-én lehetett először megvásárolni.
137
éve
1889 – Dr. Herman Hollerith szabadalmaztatott egy elektromágneses számlálószerkezetet.
Dr. Herman Hollerith szabadalmaztatott egy elektromágneses számlálószerkezetet, amely a lyukkártyás népszámlálás adatait segítette feldolgozni - 1 kártya 1 ember adatait tartalmazta. Céget alapított, amely a későbbiekben a IBM (International Business Machines Corporation) néven vált ismertté. Több mutatása
87
éve
1939 – Benny Goodman bemutatta a Carnegie Hallban Bartók Béla Kontrasztok című darabját.
A Kontrasztok (Sz. 111, BB 116) Bartók Béla klarinétra, hegedűre és zongorára írt kamaradarabja. Az egyetlen alkalom, amikor Bartók kamarazenéjében fúvós hangszert alkalmazott. Benny Goodman, a világhírű jazz-klarinétos kérte fel Bartókot 1938-ban Szigeti József útján arra, hogy rövid duót írjon klarinét és hegedű számára, zongorakísérettel. Az elnevezés – mint Halsey Stevens kifejti – Bartóknak abból a korábbi belátásából ered, hogy a három hangszer különbözőségét emeli ki; erre utalt művének címében is. Eredetileg két tételből álló rapszódia volt a darab, a bemutatón ebben a formában adta elő 1939. január 9-én New Yorkban a Carnegie Hallban Szigeti József, Benny Goodman és Petri Endre. Utóbb Bartók egy harmadik tételt iktatott közbe (a Pihenőt) és ebben a formájában ő maga működött közre a Columbia-gyár hanglemezfelvételén, 1940-ben. Ily módon a Lassú és Friss tempójú saroktételek rapszódiaszerű összekapcsolásából háromtételes klasszikus formaképlet kerekedett. Több mutatása
31
éve
1995 – Valeri Poljakov orosz űrhajós eltöltötte 366. napját a MIR űrállomáson.
Ezzel ő lett az az ember aki a leghosszabb ideig tartózodott megszakítás nélkül a világűrben.
163
éve
1863 – Megnyitotta kapuit az utazók előtt a londoni földalatti, a világ első földalatti vasútja.
A szerelvényeket 1890-ig gőzmozdonyok vontatták, amelyeket kezdetben koksszal, később olajjal fűtötték. A gőzmozdonyok alagútban történő alkalmazása miatti kellemetlenségek ellenére a vonat azonnal sikeres volt. Az alagutat ugyanis a földszintről nyitott munkagödrökből építették, és a födémet több helyen nyitva hagyták, hogy a mozdonyok füstjét elvezessék. A földalatti állomásait elegánsan, nagyvonalúan alakították ki, a kocsikon viszont nem volt ablak, mivel óvni akarták az utasokat a kopár alagútfal látványától, és féltek, hogy pánikba esnek, ha érzékelik a nagy sebességet. Több mutatása
116
éve
1910 – Először emelkedett a magasba magyar tervezésű repülő. A pilóta a tervező, Adorján János volt.
A repülőgép, a Libelle (Szitakötő) nevet kapta. A 200 kilós szerkezet fából, vászonból és drótból készült. Legnehezebb részei a kéthengeres V elrendezésű Dedics motor és a pilóta voltak. A teljes hossza 8,8 méter, fesztávolsága 7,3 méter, felszálló tömege, amibe már bent volt a pilóta és az üzemanyag súlya is, 290 kilogramm. A gép maximális repülési sebessége 55 kilométer/óra volt. A könnyű, kis repülőgépek levegőben tartásához nem is kellett nagy sebesség. Több mutatása
187
éve
457
éve