82
éve
Alkotás kategória
81
éve
1945 – Megszületett Budahelyi Tibor, Munkácscy Mihály-díjas szobrász- és éremművész.
Eleinte táblaképeket festett és sokszorosított grafikával foglalkozott, majd az 1970-es évek közepétől fordul a szobrászat felé. Plasztikáinak anyaga leginkább vas, acél melyet különböző ipari technológiákkal munkál meg. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Csók István kétszeres Kossuth-díjas festő, kiváló művész.
Művei közül kiemelkedik a kislányáról festett sorozata, az ún. Züzü-képek.
27
éve
3
éve
2023 – Meghalt Paco Rabanne francia-spanyol divat- és parfümtervező, aki elnyűhetetlen fémruhákat készített.
Teljes nevén: Francisco Rabaneda Cuervo. Filozófiájának alapja volt az úgynevezett "új materializmus", melyet szokták OOO rövidítéssel említeni (Object-Oriented Ontology), vagyis a tárgyak létezésére figyelni, azok iránt vállalni felelősséget. A három összekapcsolódó O gyakran jelent meg Rabanne által tervezett ruhák fémlemezein, mely ruhák nem mennek tönkre. Olyan hírességeknek tervezett ruhákat, mint Françoise Hardy, Lady Gaga, Laetitia Casta, Jane Fonda, Kate Perry, Brigitte Bardot, Emily Ratajkowski. Ő készítette a szürrealista sci-fi film, a Barbarella (rendezte Roger Vadim, 1968, a főszerepben Jane Fonda) ruháit. Több mutatása
169
éve
1857 – Megszületett Hollósy Simon festőművész, a nagybányai művésztelep vezető mestere (Tengerihántás).
Máramarosszigeten született. Eredeti nevén: Korbuly. 1896-ban Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával. Több mutatása
146
éve
106
éve
1920 – Meghalt Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása
336
éve
1690 – Meghalt Charles Le Brun francia festő, XIV. Lajos első számú festője.
Séguiez kancellár ösztöndíjasaként először Simon Vouet festőiskolájában tanul, majd 1642-ben Rómába utazik és 1646-ig Nicolas Poussinnek a tanítványa lesz. Hazatérése után főleg az ő érdeme, hogy a francia királyi akadémia megalakult, melynek ő egymásután tanára, rektora és kancellárja, 1683.-tól igazgatója, a királyi gobelin-gyár igazgatója lett. Ő XIV. Lajos «a király első festője», cím birtokosa. Hatalmas fal és mennyezet freskókat készít. Ezek közül is a legszebb a XIV. Lajos életét ábrázoló 9 nagy és 18 kisebb kép a versailles-i kastélyban, a nagy csarnok mennyezetén.(Más források szerint a halál dátuma február 2, vagy február 22. Február 12 az Encyclopedia Britannica adata alapján.) Több mutatása
102
éve