106
éve
Alkotás kategória
67
éve
1959 – Meghalt Márffy Ödön festő és grafikus.
A MIÉNK, a Nyolcak, a KUT tagja. Festői stílusa leginkább a fauve-ok majd a Párizsi iskola látásmódjával rokonítható.
33
éve
1993 – Gyomaendrődön megnyílt a Vidovszky Béla Városi Képtár.
Vidovszky festményei ma is megtalálhatók számos minisztériumban, közintézményben, a Parlamentben, és 20 képe van a Magyar Nemzeti Galériának, mivel a XX. század első felének egyik legismertebb művésze volt.A képtárat Láng Miklós alapította, aki könyvet is írt a festő életéről. A képtárban az alapításkor 25 db Vidovszky festmény volt, továbbá a Képzőművészeti Lexikonban is szereplő három művész, Corini Margit, Illyéssy Péter és Holló László alkotásai szerepeltek.A Képtárnak számos festő ajánlotta fel alkotását, így jelenleg már mintegy 700 festmény és grafika fekszik a raktárban, esetenként kiállítva. Több mutatása
160
éve
1866 – Megszületett Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő.
A naptárreform utáni időszámítás szerint a születésnapja december 16.
133
éve
1893 – Megszületett Sir Herbert Read angol művészettörténész, költő, irodalomkritikus és filozófus, aki számos könyvet írt a művészetről.
Teljes nevén: Sir Herbert Edward Read, DSO, MC
124
éve
1902 – Megszületett Dózsa-Farkas András szobrász, ipari formatervező, aki megszervezte és elindította a formatervezés-oktatást.
1925-ben állított ki először a Műcsarnokban. Az ötvenes évek elején készült alkotásai a szocialista realizmus iskolapéldái voltak, később különböző fémmegmunkálási technikákkal foglalkozott, elsősorban épületdíszítő lemezdomborításokat készített. 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán volt tanár, 1950-ben megszervezte a Fémipari formatervező tanszéket. 1987-ben az ipari formatervező szakmai díjat alapított. Több mutatása
85
éve
128
éve
101
éve
1925 – Meghalt Ferenczy József festőművész.
Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, majd Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Megrendelésére megfestette a temesi előljárók arcképeit. 1911-ben ő festette a temesvári piarista templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfreskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anyagát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett tájképeket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett. Több mutatása
30
éve