Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Alkotás kategória

124 éve

1902 – Megszületett Breuer Marcell Lajos világhírű magyar építész, a Bauhaus mestere, a csővázas szék alkotója.

A funkcionalista építészet egyik legnagyobb hatású mestere, praktikus használati tárgyai napjainkban is közkedveltek. Walter Gropius tanítványa és későbbi munkatársa. A biciklikormány mintájára 1925-ben megalkotta a csővázas széket, melynek első változata Wassily-szék néven lett ismert. Leghíresebb bútordarabjának, a csővázas széknek prototipusát a Bauhaus tanárának, Vaszilij Kandinszkijnak, a XX. századi absztrakt festészet atyjának iskolai lakásába készítette. A festőnek annyira megtetszett az ötletes és tetszetős találmány, hogy ő volt a szék első vásárlója. Innen származik a bútordarab elnevezése.Ő tervezte az UNESCO párizsi székházát, a minnessotai Collegeville Sain John apátságot és Franciaországban az IBM kutatóközpontját is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 05. 21. Született Alkotás Magyar

91 éve

1935 – Meghalt Jendrassik Alfréd építész, aki főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott.

Jendrassik Alfréd (Pest, 1866.07.01. – Budapest, 1935.05.21.) a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1891-ben. 1893-ban állami szolgálatba lépett, előbb a kereskedelemügyi minisztériumban, majd 1903-tól a belügyminisztériumban működött, ahol főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott. 1911-ben megnyerte a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorülése alkalmából a modern kórházépítés alapelveinek megírására kitűzött pályázatot. Művei között több budapesti és vidéki bérház, villa és templom is szerepel. Legismertebb alkotása a Mátrai Állami Szanatórium. Több mutatása

Teljes esemény 0

1935. 05. 21. Meghalt Alkotás Magyar

99 éve

1927 – Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1949-ben kapta meg Ph.D. fokozatát, 1954-ben pedig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese lett. Tudományos munkája során elsősorban fluorkémiai kutatásokkal foglalkozott, 1956. után ugyanezt a témát folytatta Kanadában , majd az Egyesült Államokban is. A kémiai Nobel-díjat 1994-ben ítélte neki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a kénsavnál sok milliószor erősebb, úgynevezett szupersavak felfedezéséért, amelyek lehetővé tették a kémiai iparnak, hogy nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékeket állíthassanak elő. Oláh Györgynek több mint 1000 tudományos közleménye és számos könyve is megjelent, továbbá több mint 100 szabadalommal büszkélkedhet, többek között a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Több mutatása

Teljes esemény 1

1927. 05. 22. Született Tudomány Irodalom Alkotás Magyar