55
éve
Született kategória
208
éve
1818 – Semmelweis nap - A magyar egészségügy napja
A magyar egészségügy napja Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére. Buda, 1818.07.01. – Bécs, 1865.08.13. Tabáni kereskedő családból származott – szülőháza ma az ő nevét viselő Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. 1844-ben avatták orvosdoktorrá, pályáját a bécsi szülészeti klinika asszisztenseként kezdte. Elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye. A fertőzést a boncolást végző szülészorvosok maguk viszik át a vizsgálat során a nőbetegekre. Rájött a hatásos védekezésre: erőteljes kézmosást kell végezni klórvizes, azaz klórmeszes oldatban. Több mutatása
380
éve
1646 – Megszületett Gottfried Wilhelm Leibniz német racionalista matematikus és filozófus.
A XVII. század legsokoldalúbb elméje, Newtonnal együtt a matematikai analízis megalapozója. Jeletősek a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is. Több mutatása
143
éve
1883 – Malackán megszületett Friedrich István, aki 1919-ben, a fehérterror idején volt Magyarország miniszterelnöke.
1905-ben a budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd a charlottenburgi műegyetemen tanult, ezzel egyidejűleg a budapesti és a berlini egyetemen jogot hallgatott. Pályafutását a berlini Allgemeine Elektrizitatsgesellschaft villamostársaságnál kezdte mérnökként. 1907-ben a Ganz Villamossági Rt. mérnöke lett, 1908-ban Mátyásföldön alapított egy gépjavító műhelyt, majd egy vasöntödével kibővített gépgyárat, de 1920-ban eladta. 1912-ben belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba, ekkor kezdődött politikai szereplése. 1914. őszén katonai szolgálatra jelentkezett, és az Uzsoki-szorosnál harcolt tüzér főhadnagy gépkocsizó parancsőrtisztként. Frontszolgálatra alkalmatlannak minősítették, beosztották a pilseni Skoda-művekhez, a bécsi Arzenálba, majd egy tábori tüzérségi javítóműhely parancsnoka lett, végül 1917-ben felmentették a szolgálat alól. 1918. októberében az "őszirózsás" forradalom idején vált országosan ismertté, november 1-jén hadügyi államtitkár lett. Törekedett a régi tisztikar vezetése alatt álló, a társadalmi rend megvédésére alkalmas, kommunistaellenes hadsereg létrehozására, támogatta a történelmi Magyarország területeinek védelmére irányuló törekvéseket. Az ellenforradalmi erőkkel egyre szorosabbá vált a kapcsolata, ezért 1919. 02. 08-án kénytelen volt távozni az államtitkári tisztségből. A Tanácsköztársaság idején részt vett a különböző ellenforradalmi szervezkedésekben, letartóztatták és halálra ítélték, de sikerült megszöknie a forradalmi törvényszék elől. 1919. 08. 06-án a Fehér Ház nevű ellenforradalmi szervezet egyik vezetőjeként lemondásra kényszerítette Peidl Gyula "szakszervezeti kormány"-át, az olasz antantmisszió és a megszálló román hadsereg parancsnokságának támogatásával. Másnap József főherceg megbízta a kormány vezetésével, majd 15-én miniszterelnökké nevezte ki. Az MSZDP-n kívül a legtöbb jelentős politikai irányzat szerepet vállalt a kormányában. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelemügyi és a belügyminiszteri tisztséget is. Felszámolta a Tanácsköztársaság intézményeit, intézkedéseit hatályon kívül helyezte. Megkezdődött a számonkérés és a törvénytelen fehérterror. Nem tudta megerősíteni a hatalmát, mivel Habsburg főherceg nevezte ki, így a Habsburg-restaurációtól félő antant és az utódállamok nem ismerték el. Az antant megbízásából Budapestre érkezett G. R. Clerk brit diplomata. Létrejött a magyar belpolitikai kompromisszum, amelynek eredményeként novemberben Friedrich Istvánnak távoznia kellett a miniszterelnöki tisztségből, de megkapta a hadügyminiszteri tárcát a helyére lépő Huszár Károly koalíciós kormányában. 1920. 03. 15-én, Horthy Miklós kormányzóvá választása után a Huszár-kormánnyal együtt távoznia kellett. 1920-tól 1926-ig nemzetgyűlési képviselő volt. 1921. nyarán vádat emelt ellene az ügyészség a gróf Tisza István meggyilkolásában való részvétel gyanúja miatt. A bíróság felmentette, de tekintélyének sokat ártott a vádemelés. Novemberben a "második királypuccs"-ban való szerepléssel vádolták, és néhány napig fogva tartották. Kiszorulása a hatalomból, valamint a vádak miatt a végsőkig fokozódott politikai ellenállása a Bethlen-kormánnyal szemben. 1922-23-ban a Gömbös Gyula vezette fajvédőkkel, 1925-ben az MSZDP-vel fogott össze a kormány megbuktatására. Komoly politikai tényezőként már nem játszott szerepet, 1939-ben már a parlamentbe sem került be. 1951. júliusában letartóztatták a már teljesen elfeledett politikust egy koncepciós per kapcsán, majd augusztusban a Budapesti Fővárosi Bíróság a "demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésé"-nek hamis vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélte, amelyet szeptemberben a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelt. 1951. augusztusában a váci börtönbe szállították, ahol november 25-én meghalt. Az 1990-ben hozott törvény alapján büntetését semmisnek nyilvánították és rehabilitálták. Több mutatása
520
éve
1506 – Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király, aki a mohácsi csatából menekülve esett el.
Magyar és cseh király 1516-1526-ig.
286
éve
1740 – Megszületett báró Müller Ferenc József, osztrák származású kémikus, ásvány- és földtan tudós, a tellúr és a turmalin felfedezője.
Teljes nevén: Reichensteini Müller Ferenc József báró. A bécsi egyetemen filozófiát és jogot tanult, majd a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz került bányamérnöknek, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett, majd bányatanácsos volt Erdélyben. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányák vezetőjévé nevezte ki, 1798-tól pedig Bécsben az erdélyi főbányahivatal igazgatójaként dolgozott 20 éven át. 1778-ban Tirolban ő fedezte fel a turmalin nevű drágakövet, 1783-ban Erdélyben pedig a tellur-aranyércet. Az opál egy nemét, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek. Több mutatása
208
éve
1818 – Megszületett Semmelweis Ignác Fülöp orvos, az "anyák megmentője".
A család 10 gyermekéből ő volt az ötödik. Bécsben jogot tanult, majd átiratkozott az orvosi fakultásra. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, bár a kórokozó baktériumokat még nem ismerte. Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel, eljárását nem alkalmazták, hasznossága csak a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást. 1855-ben a pesti egyetemen kinevezték az elméleti- és gyakorlati szülészet tanárává. 1857-ben a zürichi egyetem meghívta tanárnak, de inkább itthon maradt. Frigyre lépett a 19 éves Weidenhoffer Máriával, öt gyermekük született. Semmelweis hamarosan leköszönt a szülészeti osztály vezetéséről, ahol hat év alatt egy százalék alá szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát.1865 júliusa közepén magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak. Bécsbe vitték, és Balassa doktor beutalta a döblingeni elmegyógyintézetbe. Agresszív magaviselete miatt ápolói súlyosan bántalmazták, valószínűleg ennek következtében két hét után meghalt. Előbb a schmelzi temetőben temették el, majd annak felszámolása után, 1891-ben földi maradványait neje hazahozatta a Kerepesi temetőben a családi sírboltba. 1894-ben díszes, saját sírhelyet kapott. Több mutatása
154
éve
142
éve
136
éve