Augusztus 18.
Ma Ilona névnapja van

Született kategória

132 éve

1894 – Megszületett Lukács Pál (Paul Lukas) az egyetlen magyar Oscar-díjas színész, aki Katharine Hepburn, Elvis Presley és James Dean mellett is szerepelt, és Hitchcock is rendezte.

Eredeti nevén: Munkácsi Pál. Az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért, a legjobb férfi főszereplőként kapta az Oscar díjat, és ugyanezért Golden Globe-díjat is. Férfias, eleganciája megjelenése volt. A harmincas években játszott fekete-fehér filmdrámában (Mindenki nője) és romantikus alkotásban (Szigorúan erkölcstelen, a George Cukor rendezte Fiatal asszonyok című drámában, amelyben a női főszerepet Katharine Hepburn és Joan Bennett alakította, Lukács egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is elénekelt, amelynek szövegét ő ültette át németről angolra. Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben) és krimit Alfred Hitchcock rendezésében (Londoni randevú). Játszott kalandfilmben (a Húszezer mérföld a tenger alatt című Verne-regény Walt Disney-féle feldolgozás), zenés vígjátékban (az Acapulcói kalandban többek közt Elvis Presley és Ursula Andress volt a partnere), tévéfilmben (a pályafutását akkor kezdő James Deannel) és televíziós sorozatokban (FBI, Hotel Paradis). Emellett a Broadwayn is ünnepelték Ibsen Nórájának Rank doktoraként. Az 1946-ban bemutatott, Irving Pichel rendezte Temptation című filmnek Robert Capa budapesti születésű világhírű fotós is egyik szereplője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1894. 05. 26. Született Film/Média Magyar Színház

119 éve

1907 – Megszületett John Wayne, Oscar-díjas amerikai színész, a western filmek legendás alakja.

Az Oscar-díjat 1970-ben vehette át A Félszemű c. western filmben nyújtott alakításáért. Oscar jelölést kapott az Iwo Jima fövenye című filmért, és rendezőként is jelölték az Alamo c. filmért. Élete egyik legmegrázóbb és legjobb alakítását utolsó filmjében az 1976-os A mesterlövész c. filmben nyújtotta, ahol egy súlyosan rákbeteg, öreg pisztolyhőst formált meg, aki úgy döntött, hogy egy utolsó nagy párbajban méltó módon vesz búcsút az élettől. Több mutatása

Teljes esemény 0

1907. 05. 26. Született Film/Média

114 éve

1912 – Megszületett Kádár János, aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.

Fiumében (Rijeka) született. Eredeti nevén : Csermanek János Édesanyja, Csermanek Borbála után kapta a nevét, édesapjáról nem tudunk. 1929-ben a polgári iskola elvégzése után, írógépműszerészként szabadult fel Budapesten. Tagja lett a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjának, 1930. szeptemberében belépett a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségébe (KIMSZ) és a Kommunista Pártba (KMP), majd novemberben letartóztatták, bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de rendőri felügyelet alatt állt. 1932-ben bekerült a KIMSZ Északi Kerületi Bizottságába, 1933-ban a Titkárságába, majd ismét letartóztatták és 2 évi fegyházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillagbörtönben töltötte büntetésének második felét, itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással. Miután kiszabadult, pártutasítása 1935-ben belépett az MSZDP Budapest VI. kerületi szervezetébe, 1940-ben a végrehajtó bizottság tagja és az ifjúsági csoport vezetője lett. 1941 tavaszán bekerült a KMP Budapesti Területi Bizottságába, 1942. májusában megválasztották az újjászervezett párt Központi Bizottságának (KB) tagjává, decemberben a KB Titkárság tagja, majd vezető titkára lett. 1943. júniusában, a Komintern megszüntetése után feloszlatta a KMP-t és helyette megszervezte a Békepártot. 1944. márciusában, a német megszállás után vezető szerepet játszott a Magyar Front katonai bizottságának megalakításában. Miközben áprilisban pártutasításra Jugoszláviába indult, ismét letartóztatták a határon mint katonaszökevényt. Nem tudták megállapítani a személyazonosságát, így szökési kísérletért csak 2 évi börtönbüntetést kapott. 1944. novemberében Németországba akarták szállítani, de sikerült megszöknie. Visszatért Budapestre, bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945. januárjában Gerő Ernőtől átvette a KB vezető titkárának tisztségét, majd Budapest helyettes rendőrkapitánya lett. Áprilisban a Központi Vezetőség (KV) Titkárságának tagjává választották, megbízták a káderosztály vezetésével, valamint a Budapesti Területi Bizottság titkára lett, bekerült a Politikai Bizottságba (PB) és a KV Titkárságába is. 1947-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1948. augusztusáig a pártbizottság élén állt, kinevezték belügyminiszterré, de továbbra is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) KV Titkárságának tagja maradt. 1950. májusában az MDP Szervező Bizottságának tagja és a KV párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője lett, júniusban saját kérésére mentették fel belügyminiszteri tisztségéből. 1951. áprilisában letartóztatták és kizárták minden párttestületből, 1952. 12. 26-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. 1954. júliusában szabadon engedték, az MDP Budapest XIII. kerületi, majd a Pest megyei Bizottságának első titkárává nevezték ki, 1956-ban a pártellenzék egyik meghatározó személyiségévé vált. Ismét bekerült a PB-be, valamint a KV titkára lett. 1956. 10. 25-én a párt első titkárává, 28-án a KV Elnökségének elnökévé választották. Nagy Imre kormányának államminisztereként látszólag azonosult a forradalommal. Október 30-án az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Intéző Bizottságának tagja lett. November 2-án Moszkvába vitték, ahol több kommunista ország és a KP vezetői a magyarországi helyzetről tárgyaltak. November 4-én az ország élére állították, Szolnokon megalakította a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-t. A forradalom leverése után kezdetét vette a megtorlás és a forradalom eredményeinek felszámolása. Az új rendszer ellen az egész társadalmat átható ellenállás bontakozott ki, a tüntetésekre és sztrájkokra az új hatalom sortüzekkel válaszolt, bevetette az újonnan szervezett munkásőrséget, bevezették a rögtönbíráskodást, tömeges perek kezdődtek. Egyidejűleg bevezettek "népszerűségszerző" intézkedéseket is: a gyermektelenségi adót eltörölték, a húsvét hétfőt, a karácsony mindkét napját munkaszüneti nappá nyilvánították, stb. Kádár János az 1956-os forradalom leverése óta folyamatosan az MSZMP vezetője, 1956-tól 1958-ig a kormány elnöke, 1961. és 1965. között a minisztertanács elnöke volt. Más keleti tömbhöz tartozó államokkal összehasonlítva, némi belpolitikai szabadságra tett szert az ország, fellazult nemzetközi elszigeteltsége. Visszalépésének oka a Mihail Gorbacsov-féle reformpolitika elutasítása volt. 1988. 05. 23-án váltották le a pártelnöki posztról, helyét Grósz Károly miniszterelnök vette át. Kádár évtizedekig Magyarország politikájának meghatározó egyénisége és irányítója volt. Nagy Imre legfelsőbb bírósági rehabilitásának napján hunyt el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1912. 05. 26. Született Történelem Magyar