35
éve
Született kategória
201
éve
1825 – Megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893). Több mutatása
652
éve
1374 – Megszületett Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.
Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása
281
éve
1745 – Megszületett Alessandro Volta olasz fizikus, akiről a "volt" mértékegységet elnevezték.
Teljes nevén: Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta Az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Volta érdemeit még életében méltányolta hazája és a külföld egyaránt. A Societa Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Több mutatása
145
éve
128
éve
1898 – Megszületett Enzo Ferrari olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapítója.
Február 18-án született, a hivatalos anyakönyvi bejegyzés azonban február 20-án történt, így néhány forrás 20-át tekinti a születésnapnak. Húszéves korában autóversenyző lett, de már 1938-ban megvált az Alfa Romeo vállalattól és saját autógyárat alapított. Az 1950-es Grand Prix-n már saját tervezésű autót indított. Azóta páratlan rekordgyőzelmek és sok csalódás követte egymást, de a Ferrari napjainkban az egyik legnépszerűbb autó. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Rátonyi Róbert színész, énekes, komikus, színházi rendező, író, publicista.
Jászai Mari díjas, Érdemes művész, Kíváló művész.
95
éve
1931 – Megszületett Toni Morrison amerikai írónő, az első Nobel-díjas színesbőrű nő.
Beloved című regényéért Pulitzer-díjat kapott, 1993-ban ő lett az első színesbőrű nő, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat. Eredeti nevén: Chloe Anthony Wofford. Legismertebb regényei a The Bluest Eye (Nagyonkék), a Song of Solomon (Salamon ének) és a Beloved (A kedves). Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Milos Forman, Oscar-díjas cseh származású amerikai filmrendező (Hair, Száll a kakukk fészkére).
Eredeti navén: Jan Tomáš Forman. 1968-ban emigrált az USA-ba. Első sikerét a Száll a kakukk fészkére filmadaptációval érte el 1975-ben, amiért 5 Oscar díjat, az Amadeus című filmért 1984-ben 8 Oscar díjat kapott. További ismertebb filmjei: Tűz van babám, Larry Flynt, a provokátor. Színészként és forgatókönyv íróként is dolgozott. Több mutatása
94
éve