219
éve
Született kategória
105
éve
218
éve
1808 – Megszületett Elias Parish Alvars angol hárfaművész és zeneszerző.
Eredeti nevén Eli Parish. Egyes műveit Albert Alvars név alatt adta ki. Kortársai virtuóz technikája miatt „a hárfa Lisztjének” nevezték. Parish nagy tisztelője volt Liszt Ferencnek, g-moll concertóját neki ajánlotta. Liszthez hasonlóan őt is megihlette a népi zene, és az akkoriban nagy fejlődésnek indultmagyar zene is. Egyik virtuóz darabjának a címe Magyar induló. Több mutatása
202
éve
1824 – Megszületett Kertbeny Károly műfordító, bibliográfus. Petőfi verseit az ő fordítása tette ismertté külföldön.
Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór műveit és magyar népdalokat fordított németre.
143
éve
140
éve
1886 – Megszületett Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész, aki komolyzenei hangszerré emelte a cimbalmot.
Camille Saint-Saens francia zeneszerző megnevezése után "a cimbalom Lisztje"-ként emlegették. 8 évesen kezdett zenélni édesapja zenekarában, majd Budapesten az EMKE kávéházban játszott. Nem tanult, nem olvasott kottát.Az ő érdeme a cimbalom komolyzenei hangszerként való elismertetése. Főként Bach-, Lully-, Couperin-, Scarlatti-művek, és népi dallamok átiratait adta elő. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét, koncertútjai során csaknem egész Európát bejárta. Sok zeneszerzőt ihletett meg, akik addig nem ismerték a hangszert. Igor Sztravinszkij cimbalomórákat vett Rácztól, és átiratokat komponált számára a hangszert két kis szerzeményében: Rag-Time, Walzer és Polka című műveiben szerepeltette. Több mutatása
137
éve
1889 – Megszületett Vaclav Nyizsinszkij lengyel származású orosz balett-táncos, akit minden idők legkiválóbb férfi táncosának tartanak.
Teljes nevén: Vaclav Fomics Nyizsinszkij, oroszul: Вацлав Фомич Нижинский, lengyelül: Wacław Niżyński. Születési dátuma a naptárreform miatt másutt március 12. Az első világháború alatt Magyarországon – mint az ellenséges Oroszország polgárai – elvileg házi őrizetben élt a házaspár, gyakorlatilag pedig Márkus Emília hűvösvölgyi villájában. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Vincente Minnelli, Oscar-díjas amerikai rendező, a modern musical atyja, akinek a felesége és lánya is Oscar-díjas (Gigi, Egy amerikai Párizsban).
Első felesége Judy Garland volt, aki 1939-ben, alig tizenhét évesen vehetett át egy különleges, mini Oscar-szobrocskát. 1958-ban aztán Minnelli, majd 1972-ben Garlanddal közös lányuk, Liza is megkapta (a Kabaré főszerepéért) a díjat, így a filmtörténetben az övék az egyetlen család, amelyben az apa, az anya és a gyermek is büszkélkedhet Oscar-díjjal. Leghíresebb zenés darabjai a Fred Astaire-rel készített Ziegfeld Follies (1947), amely Cannes-ban elnyerte a legjobb zenés vígjáték díját, és az egy évvel későbbi A kalóz. George Gershwin zenéjére forgatta 1951-ben a műfajt megújító Egy amerikai Párizsban című darabot, amelyben a tánc már nem pusztán betét, hanem a cselekmény szerves része – a filmet hat Oscar-díjjal tüntették ki. A rendező színpompás jelmezeket és díszleteket, szokatlan kameramozgást, és az addigitól merőben eltérő képi világú filmeket készített, amelyekben a zene és a cselekmény összefonódott. A kor legnagyobb csillagaival dolgozott. 1949-ben Flaubert Bovaryné című klasszikus regényét vitte filmre, ezt követte 1952-ben a hollywoodi témájú, több Oscarral elismert A szörnyeteg és a szépség. 1956-ban Irving Stone regénye nyomán rendezte a festő Vincent van Gogh életéről szóló, A nap szerelmese című alkotást, amelynek főbb szerepeit Kirk Douglas és Anthony Quinn alakították. Több mutatása
120
éve
100
éve