101
éve
Született kategória
101
éve
49
éve
1977 – Megszületett Balsai Móni, Jászai Mari-díjas színésznő (Liza, a rókatündér).
Játszott a Cannes-i fesztiválra kijutott Csicska és a számos nemzetközi fesztiváldíjat nyert Liza, a rókatündér című filmben.
123
éve
97
éve
59
éve
1967 – Megszületett Jamie Foxx színész (Vonzások és állatságok, Minden héten háború).
Terrell-ben (Texas, USA) született.
523
éve
1503 – Megszületett Nostradamus francia orvos és asztrológus jövendőmondó.
Orvosként a pestis leküzdéséért harcolt, de ebből nem tudott megélni, így egy obszervatóriumot állított fel. 1555-ben megjelentette "Prophéties" című művét, amely jövendöléseket tartalmazott történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatban. Megjósolta, hogy II. Henriket egy lovagi tornán halálos baleset éri. Amikor ez beigazolódott, általánosan elismerték és híres jövendőmondó lett, akinek jóslatai máig is hatnak. Több mutatása
480
éve
1546 – Megszületett Tycho de Brahe dán csillagász, akinek megfigyeléseit Kepler dolgozta fel.
Teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup). Eleinte főleg horoszkópokat készített, megjósolta I. Szulejmán halálát. Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját számította ki, és bizonyította, hogy a "hajas csillag" nem légköri jelenség, és hogy a Holdon kívül nincsenek "héjak" amikre a bolygók rögzítve lennének, valamint egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét. A két csillagásznak közös szobra látható Prágában, ahol dolgoztak. Több mutatása
196
éve
1830 – Megszületett Madarász Viktor festő, a romantika képviselője.
Pécsett Pósa Gusztávnál tanult festeni, majd 1853-ban beiratkozott a bécsi akadémiára. 1855-ben Ferdinand Waldmüller szabadabb szellemű bécsi magán festőiskoláját kezdte látogatni. A bujdosó álma című, valóság és álom keveredését mutató romantikus festményének témáját a kuruc?labanc harcokból merítette (1856, Magyar Nemzeti Galéria). Ezt a tematikát dolgozta fel korábban Kuruc és labanc című alkotásán (1855) is, amelynek címét a cenzúra miatt Két testvérre kellett változtatni. Festői tanulmányait 1856-tól az európai művészeti élet új központjában, Párizsban, az École des Beaux Arts-ban, ill. Leon Cogniet szabadiskolájában folytatta. Életművének legkiemelkedőbb darabjai (Zrínyi tanulmányfej, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) hosszú párizsi tartózkodása alatt születtek. A külföld elismerését jelzi az 1861-ben kapott állami nagy aranyérem, amellyel a Szalonban kiállított alkotásait (Hunyadi László siratása, 1859, Magyar Nemzeti Galéria; Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, 1859; Zách Felicián, 1858, Magyar Nemzeti Galéria) jutalmazták. Festményeit a korabeli párizsi kritika (Theophile Gautier) is dicsérte. Hunyadi László siratása című festménye napjainkig az 1848?49-es szabadságharc leverése felett érzett nemzeti gyász emblematikus megfogalmazása. Radikális és hazafias témaválasztása – Zrínyi Péter a fogságban, 1857; Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1863, Magyar Nemzeti Galéria) ?, ill. az 1860-as években elmélyülő szenvedélyes, drámai ábrázolásmódja (Dobozi, 1868, Magyar Nemzeti Galéria; Dózsa népe, 1868, Magyar Nemzeti Galéria) a hazai romantikus történelmi festészet kiemelkedő alkotójává tették. Több mutatása
187
éve