Október 13.
Ma Ede névnapja van

Született kategória

170 éve

1856 – Megszületett Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele - körkép).

Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körképének köszönhette, amely ma a Ópusztaszeren látható. Feszty Árpád elsőként a családjának vetette fel gondolatát, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára panorámaképet festene. Apósa, Jókai Mór író, a "nagy mesemondó" azonnal támogatta, bátorította őt. A kép témája is Jókaitól ered, aki rábeszélte vejét, hogy a bibliai özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg. Ezzel több évre szóló munkát adott vejének, és országgyűlési képviselőként ékesszólását is latba vetette, hogy pénzt teremtsen a hazafias vállalkozáshoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

1856. 12. 21. Született Alkotás Magyar

148 éve

1878 – Sztálin szovjet vezető, diktátor születésnapjának ünnepe a kommunizmus idején.

Születésének pontos dátuma az akkori naptár szerint december 6 vagy 9, a mostani naptár szerint december 18 vagy 21. A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték a születésnapját. Az év 1878 vagy 1879. Eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, teljes nevén: Joszif Visszarionovics Sztálin. A szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. 1953.03.05-én bekövetkezett halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása

Teljes esemény 1

1878. 12. 21. Született Történelem

122 éve

1904 – Megszületett Goldmann György szobrász, munkásmozgalmi aktivista.

A Szociáldemokrata Párt megbízásából készítette el a "Munkás" című szobrát 1929-ben, a mű szerepelt az "Új progresszív művészek" 1930-as csoportkiállításán. 1932-ben az illegális kommunista mozgalom, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjának a tagja lett. 1934-ben egyik alapító tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának később annak újjáalakulása után vezette is azt. Kubisztikus stílusú "Ülő munkás" című és a kisméretű, szatírikus "Horthy-rendőr" című alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 1940–41-ben munkaszolgálatos volt, később részt vett a háborúellenes népfrontmozgalom szervezésében és szerepelt a vasas székház Szabadság és Nép című antifasiszta kiállításán. A feleségével együtt letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, majd 1944 őszén Dachauba hurcolták, itt halt meg tífuszban néhány nappal a tábor felszabadulását követően. Több mutatása

Teljes esemény 0

1904. 12. 21. Született Történelem Alkotás Magyar