69
éve
Nő kategória
26
éve
2000 – Meghalt Hedy Lamarr, magyar származású amerikai színésznő, feltaláló, aki az ugrókódos adó-vevő rendszert kitalálta.
Eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler. Rendkívül szép nő volt, akit sokan utánoztak. Bécsben született, édesapja osztrák, édeasanyja magyar zsidó zongoraművésznő volt. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házi tanítók nevelték. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A háború elől amerikába menekült, ahol sikeres színésznő lett. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt. Számos kalandja és kapcsolata mellett hatszor ment férjhez. Férjei: Fritz Mandl, Gene Markey, Sir John Loder, Teddy Stauffer, W. Howard Lee és Lewis J. Boles. Szomszédjával, a zongorista George Antheilel mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művekkel foglalkoztak. Hedy első férjével töltött ideje alatt alaposan megismerte a fegyvereket, e két ismeretet ötvözve alkották meg torpedóvezérlő találmányukat, a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (United States Patent Office) a 2.292.387-es számon jegyezte be a "Titkos Kommunikációs Rendszer"-t, amely lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára. Díjat is alapított: Hedy Lamarr-díjat, melyet csak nőknek adnak a hiradástechnika területén végzett különleges teljesítményért. Több mutatása
137
éve
1889 – Megszületett Sophie Täuber-Arp, svájci festő-, dadaista szobrász és textiltervezőnő, táncművész.
Piet Mondrian valamint Kazimir Malevics képeivel körülbelül azonos időben készített tárgy nélküli vertikális és horizontális kompozíciókat. A konstruktivista művészet első alkotásainak számítottak Zürichben. Kiállításon ismerte meg Hans Arpot, aki bevezette a dadaisták körébe, később pedig a férje lett. Művei: Jean Arp portréja (Dada fej), festett fa, Négyszögek és körök kompozíciója fekete háttérrel, A Strasbourgi l'Aubette kávéház belső terének és textiljeinek tervezése.Portréja díszíti az 50 frankos bankjegyet. Több mutatása
137
éve
91
éve
1935 – Megszületett Pupetta Maresca olasz bűnözőnő, aki bosszúból megölte férje gyilkosát.
Teljes nevén: Assunta Maresca. A19 évesen helyi szépségversenyt is nyert lány, elkényeztetett egy szem lánygyermek volt, ezért ragadt rá a Pupetta, azaz Kisbaba név. A család minden tagja érintett volt a cigarettacsempészetben, becenevüket, a Lampetiellit (kb. Villámkés család) a rugós kés szakszerű és gyakori használata miatt kapták. 1955 tavaszán maffiakörökben férjhez ment, de férjét legfőbb riválisa megölette. A hat hónapos terhes Pupetta teljesen összetört, a rendőrség nem tett semmit az ügyben, Pupetta fényes nappal odament és fejbe lőtte a férje meggyilkolását elrendelő maffiafőnököt. Letartóztatták, tárgyalása volt az első olyan tárgyalás az országban, ahonnan a sajtó kamerákkal és hanggal is tudósíthatott. Pupetta szinte nemzeti hőssé vált, 18 évet kapott, de végül 10 év után szabadulhatott. A börtönben szülte meg és nevelte fiát, akit 18 évesen meggyilkoltak. Pupetta később még egyszer volt börtönben 4 évig, szintén gyilkosság miatt. Utána szülővárosában élt, életéről több tévé- és mozifilm készült. Több mutatása
80
éve
105
éve
1921 – Megszületett Majláth Júlia zeneszerző (Nem várok holnapig, Különös éjszaka volt).
Zongoraművésznek tanult, karrierjét azonban 1940-ben bénulásos betegsége félbeszakította. Sok slágerrel gazdagította a magyar könnyűzene repertoárját, dalai, sanzonjai, zenés játékai egységes, félreismerhetetlen stílusban születtek. Lírai hangon, humorral és játékossággal szólt a világhoz és a világról. Dalait olyan művészek adták elő, mint Németh Lehet, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Záray Márta és Vámosi János. Több mutatása
57
éve
1969 – Megszületett Molnár Csilla Andrea, az 50 év után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese.
Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait. A szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. (Lásd még: 1985. október 5.) 1986 február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. (Lásd még: 1986. február 28.) Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét. (Lásd még: 1986. július 10.) A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette - Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el. Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák c. könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet. Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt! címu, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - szobrokat, ún. gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták). Több mutatása
158
éve
116
éve