Ma Ede névnapja van

Meghalt kategória

16 éve

2010 – Meghalt Leslie William Nielsen kanadai-amerikai színész, humorista (Csupasz pisztoly).

A Csupasz pisztoly-trilógia Frank Drebin hadnagyaként vált ismertté, de ő játszotta Dr. Rumnyakot az Airplane! című filmben, Harris elnököt pedig a Horrorra akadva sorozat 3. és 4. részében. Noha a színész pályája során rengeteg műfajban megmutatta magát – mind filmekben, mind televíziós műsorokban –, a legismertebb alakításai vígjátékokhoz köthetők. Élete során több mint 220 karaktert formált meg, több mint 100 filmben, és körülbelül 1500-szor szerepelt tévés műsorokban. Több mutatása

Teljes esemény 0

2010. 11. 28. Meghalt Film/Média

6 éve

2020 – Meghalt David Prowse angol színész (Darth Vader).

Közel 2 méter magas volt, fiatalon testépítő volt, 1961-ben megnyerte a Brit Súlyemelő Bajnokságot. Leghíresebb szerepe Darth Vader az eredeti Csillagok Háborúja trilógiában. Ő szerepelt a filmekben, de a karakter hangját James Earl Jones adta, és a trilógia utolsó részében (1983) mikor lekerül róla a maszk, akkor Sebastian Show (1905–1994) 78 éves színész arcát láthatjuk. Többször alakította Frankensteint és más szörnyeket, és szerepelt Stanley Kubrick Mechanikus narancs című filmjében is. Több mutatása

Teljes esemény 0

2020. 11. 28. Meghalt Film/Média

5 éve

2021 – Meghalt Sir Frank Williams brit autóversenyző, Forma1 csapatfőnök, aki nagy hatással volt az autósport történetére.

Teljes nevén: Sir Francis Owen Garbett Williams. Több mint 50 évig volt csapatvezető az Forma1-ben. 1986-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, eltört a gerince, és kerekesszékbe kényszerült. A Formula–1-et viszont nem hagyta ott, és még további 30 éven keresztül ott volt csapata összes versenyén. II. Erzsébet királynő 1999-ben ütötte lovaggá. Több mutatása

Teljes esemény 0

2021. 11. 28. Meghalt Sport

1 éve

2025 – Meghalt Kenedi János író, műkritikus, aki az 1960-as évektől a demokratikus ellenzék jelentős alakja volt.

A Máshonnan Beszélő társszerkesztője. A 60-as évek második felétől kezdve újságíróként dolgozott, de az 1968-as prágai bevonulást követően a Magvető Kiadónál vállalt irodalmi szerkesztői állást, majd innen is távoznia kellett az ’68-as megszállás elítélése és szamizdatirodalom terjesztése miatt. Foglalkoztatási, valamint publikációs tilalommal sújtották. Ezt követően más munkákból (szociológiai kérdőívek kitöltetése, mélyinterjúk készítése) tartotta fenn magát. Kezdeményezője volt az 1985-ben megszervezett monori találkozónak, ahol az akkori ellenzék gyűlt össze. Több mutatása

Teljes esemény 0

2025. 11. 28. Meghalt Történelem Irodalom Magyar

383 éve

1643 – Velencében 76 éves korában meghalt Claudio Monteverdi olasz zeneszerző, az első opera szerzője (Orfeusz).

Az 1607-ben bemutatott "Orfeusz" című szerzeményét az első operaként tartják számon. Monteverdi már 16 évesen komponálni kezdett, madrigálokat írt. 1590-től a mantuai herceg udvarában énekelt és hegedült, majd karnagyként alkalmazták. 1613-ban Velencébe ment, ahol kántori állást kapott a San Marco-katedrálisban, 1623-tól pedig karmester lett. Zenedrámáiban elsőként valósította meg a zene és a szöveg összhangját. A szöveget lendületes dallamvilággal emelte ki, feladata az volt, hogy az emberi érzelmekre hasson. Az új zenei műfaj gyorsan elterjedt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1643. 11. 29. Meghalt Történelem Zene

84 éve

1942 – Budapesten meghalt Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.

Zipernowsky gyógyszerészként kezdte pályáját, majd 1878-ban a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, és azonnal meghívást kapott Mechwart Andrástól, hogy szervezze meg a Ganz elektromos osztályát. Eleinte az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott, majd érdeklődése a váltakozó áramok előállítására és felhasználására irányult. Sokoldalú feltaláló volt, a nagyvasutak villamosításának gondolata is foglalkoztatta. Elektrotechnikai szempontból legfontosabb találmánya a Bláthyval és Dérivel közösen szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal felszerelt váltakozó áramú áramelosztó rendszer volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1942. 11. 29. Meghalt Magyar

59 éve

1967 – Budapesten 81 éves korában meghalt Münnich Ferenc, aki 1958-tól 1961-ig a minisztertanács elnöke volt.

1910-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet, majd önkéntes katonaidejének letöltése után 1911-ben tiszti vizsgát tett. Az I. világháború idején 1914-ben az orosz frontra került hadnagyként, 1915. novemberében fogságba esett. 1916-ban a tomszki hadifogolytáborban megismerkedett Kun Bélával, bekapcsolódott a kommunista szervezkedésbe, és 1917-ben tagja lett az orosz kommunista párt tomszki szervezetének. 1918. októberében tért haza, jelentős szerepet játszott a kommunista párt létrehozásában, főként a fegyveres testületeknél folytatott agitációt. 1919. februárjában letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején kiszabadult, a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezette, áprilistól a budapesti Vörös Őrség, májustól a Tiszántúlról visszavonuló VI. hadosztály politikai biztosa volt. Részt vett az északi hadjáratban, kinevezték a szlovák vörös hadsereg parancsnokává, júliusban a magyar vörös hadsereg politikai biztosaként működött a gödöllői főparancsnokságon, a románok ellen harcolt a tiszai fronton. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, ahol a Kun Béla vezette frakció tagja lett. 1920-tól a Kárpátalján, 1921-től Németországban vett részt a kommunista mozgalomban, letartóztatták és kitoloncolták. 1922. szeptemberében Moszkvába ment, ahol kinevezték az ásványolajipar egyik vezetőjévé. Aktívan részt vett a moszkvai magyar kommunista emigráció életében, 1931 és 1933 között a "Sarló és Kalapács" című emigráns lap felelős szerkesztője volt. 1936 őszétől a köztársaságiak oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban Otto Flatter néven, őrnagyi rangban. Zalka Máté helyettese, ezután a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnoka volt. A vereség után Franciaországba menekült, majd a Szovjetunióba távozhatott. 1941-ben partizánkiképző lett, 1942 őszétől a moszkvai rádió magyar osztályának vezetőjeként megismerkedett Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel, akik 1945. szeptemberében Magyarországra küldték. Pécs város főispánja, 1946. májusától altábornagyi rangban Budapest rendőrfőkapitánya lett. Jelentős szerepet játszott a közbiztonság helyreállításában, valamint a rendőrség kommunista célokra történő felhasználásában is. 1949-ben, a volt "spanyolosok" iránti bizalmatlanság idején leváltották, 1950-ig a helsinki, 1954-ig a szófiai, 1956-ig a moszkvai, 1956. augusztusától októberig a belgrádi magyar külképviselet élén állt. A Gerő Ernő vezette delegációval érkezett vissza Budapestre október 23-án, 26-án Nagy Imre kormányának belügyminisztere lett. Magyar részről ő vezette a második szovjet intervenciót, ő jelentette be a "forradalmi munkás-paraszt kormány" megalakulását, és november 4-én ő hatolt be a fővárosba a szovjet csapatok élén, ahol hozzákezdett az egykori ÁVH-sokból a bábkormány katonai erejének megszervezéséhez. November 12-én a Kádár-kormányban elnökhelyettes, a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetője, az újjászervezett kommunista párt (MSZMP) intéző bizottságának, majd politikai bizottságának is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a hírhedtté vált "pufajkások", karhatalmisták osztagainak felállítása és a munkásőrség felfegyverzése. 1958. január 27-én kinevezték a minisztertanács elnökévé. A forradalom résztvevői elleni tömeges megtorlás, a bebörtönzések és kivégzések sorozata változatlanul folytatódott, megkezdődött Nagy Imre és társainak pere, majd júniusban többük kivégzése. A gazdaság fejlesztésére beindították a hároméves tervet, a parasztságot erőszakkal termelőszövetkezetekbe kényszerítették. 1961. szeptemberében távozott a miniszterelnöki tisztségből, helyét ismét Kádár János vette át, azonban államminiszterként nyugdíjazásáig, 1965. júniusáig a kormány tagja maradt. Több mutatása

Teljes esemény 1

1967. 11. 29. Meghalt Történelem