28
éve
Meghalt kategória
20
éve
413
éve
1613 – Meghalt Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
A Báthory család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján. 1608. március 5-én a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczit és megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erdély hatalmát Havasalföld, Moldva és a lengyel királyság megszerzésével akarta növelni. Havasalföld elleni támadásával azonban magára haragította a törököket, míg erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta és fővárosát, Szebent megszállta. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthory kiverte az országból. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított Báthory ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Több mutatása
310
éve
1716 – Meghalt Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
157
éve
1869 – Meghalt Gebhardt Xavér Ferenc orvos, az első, aki tanári székfoglaló beszédét magyarul tartotta.
Tanári székfoglaló beszédét 1824. január 10-én, magyarul tartotta. 1824-ben megalapította a himlő elleni védekezés intézetét, mely 1850-től a kormány rendeletével Központi Oltóintézet néven igazgatása alatt működött és az ország orvosait térítésmentes oltóanyaggal látta el. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága kinevezte rendes tagnak. 1840-ben orvosírói és tanári érdemeiért magyar nemességet nyert. Két ízben volt az orvosi kar dékánja. 1857-ben tanácsosi címet kapott, később Ferenc József-renddel tüntették ki. Több mutatása
77
éve
1949 – Meghalt Frantisek Halas cseh költő és műfordító.
1926-ban az Orbis prágai kiadó munkatársa lett. 1936-ban részt vett a spanyol polgárháborúban. A modern cseh líra egyik vezető egyénisége volt. Kora ifjúságától kezdve részt vett a kommunista mozgalomban, a Pásmó, illetve a Rozhledy című folyóiratok szerkesztője volt. A második világháború idején álnéven írt és agitált. 1945 után a cseh írószövetség elnöke lett. Gazdag metaforikus kifejezőeszközökkel, tömör és tiszta verssorokkal dolgozott. Lírája komor hangvételű, az emberi lét értelmét kutatta. Elsőként fordította Ady Endre verseit cseh nyelvre. Több mutatása
52
éve
1974 – Meghalt Rudolf Dassler, a PUMA sportmárka megalapítója, az adidast megalapító Adi Dassler bátyja.
Herzogenaurach-ban, Németországban halt meg, tüdőrák következtében. A két testvér a közös vállalkozásban kezdett sportcipőket gyártani, a cég neve Gebrüder Dassler Schuhfabrik - Dassler Testvérek Cipőgyára volt. Hamarosan rivalizálni kezdtek, és külön céget alapítottak. Adi Dassler az adidas márkát. Rudolf Dassler szintén a kereszt és a vezetékneve elejéből megalkotta a RUDA márkanevet, ami nem sokkal később PUMA lett. Több mutatása
38
éve
1988 – Meghalt Charles Hawtrey angol színész ("Folytassa" sorozat).
Eredeti nevén: George Frederick Joffre Hartree
36
éve
1990 – Rómában elhunyt Ugo Tognazzi olasz színész, rendező és forgatókönyvíró.
Eredeti neve: Ottavio Tognazzi. 1950-ben kezdett filmezni. Az egyik legfoglalkoztatottabb színész volt, az olasz filmművészet öt „szent szörnyetegének” egyike (Vittorio Gassman, Marcello Mastroianni, Alberto Sordi és Nino Manfredi mellett). Legemlékezetesebb szerepeit az 1960-as, 1970-es években játszotta. A legkülönbözőbb műfajú filmekben szerepelt, a komédia különösen testhezálló volt számára. Néhány filmet rendezőként is forgatott, e területen azonban nem tartozott az élvonalba. Magánemberként járt Magyarországon is. Ismertebb filmjei: Az őrült nők ketrece 1-2-3, A méhkirálynő, A kitartott, A rossz gondolatok, Egy nevetséges ember tragédiája. Több mutatása
13
éve