21
éve
Magyar kategória
16
éve
2010 – Meghalt Feledy Gyula, Kossuth-díjas grafikus, festő, érdemes és kiváló művész.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja.
11
éve
2015 – Meghalt Szabad György, Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, az Országgyűlés elnöke (1990-1994), az MTA rendes tagja.
Kutatási területe a magyarországi polgári átalakulás volt.
9
éve
2017 – Meghalt Arnóth Lajos, Ybl Miklós-díjas és Széchenyi-díjas építész.
2000-től haláláig az ÉME Mesteriskola vezetője.
8
éve
2018 – Meghalt Aczél Endre újságíró, televíziós és rádiós műsorvezető.
1968–1974 a Magyar Távirati Iroda külpolitikai tudósítója, majd szerkesztője, 1974–1977 az MTI pekingi, 1981–1985 londoni tudósítója, 1986–1990 az MTV Híradó főszerkesztője, majd 1989-től egy éven át A Hét főszerkesztője, 1991–1994 a Hungarian Economic Review című gazdasági magazin felelős szerkesztője, 1991-2016 a Népszabadság külső munkatársa, a Nap TV külpolitikai jegyzetírója, a Magyar Televízió és a Klubrádió műsorvezetője, 1994–1997 között a Tenisz Magazin főszerkesztője, 1996-2003 között a PannonVilág főszerkesztője, 1999–2008 között a Nap-kelte című műsorvezetője, a Klubrádióban beszüntetésig, a 2000-es évek elején készítette és vezette az Aczélsodrony című sorozatát. Több mutatása
258
éve
1768 – Megszületett Kováts Mihály, orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.
Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása
185
éve
1841 – Megszületett Vízvári Gyula színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja.
Eredeti nevén: Viszkidenszky Az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízváry Mariska apja.
181
éve
1845 – Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása
105
éve
78
éve