24
éve
Magyar kategória
291
éve
1735 – Meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, hadvezér.
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Az 1703-11-ig tartó, Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére volt.
277
éve
1749 – Megszületett Gáti István szakíró, tanár, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója.
Református lelkész volt.Magyar nyelvű gyorsírás Gáti István előtt nem volt, mivel az országgyűlés tárgyalásainak nyelve latin volt, valamint a hivatalos és nem hivatalos vezető körökben is leginkább a németet és a latint beszélték.Gáti, gyorsírási rendszerében a hangzókat pontosan és jelképileg jelölő kurzív rendszerű írást dolgozott ki. Műve, a sztenográfia első könyve Pesten, 1820-ban jelent meg "A tachygraphia, vagy szapora írás módja" címmel.Gáti elmondása szerint, az 1769 és 1772 közötti időben gyorsírási rendszerével képes volt két társával a debreceni papok beszédeit leírni. Valószínű azonban, hogy a rendszer tökéletlensége, nem kellő gyorsasága miatt a feljegyzések nem történtek szó szerint, így a rendszer csak kísérlet maradt. Több mutatása
209
éve
1817 – Miskolcon megszületett Laborfalvi Róza színésznő, Jókai Mór felesége.
Eredeti nevén: laborfalvi Benke Judit. A realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. Több mutatása
166
éve
1860 – Máig vitatott körülmények között meghalt gróf Széchenyi István.
Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felsőházában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben az alsótábla kerületi ülésén, Felsőbüki Nagy Pál hazafias beszédét követően birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Ezenkívül számos dolog fűződik a nevéhez: Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához. 1848. őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált, más elképzelések szerint gyilkosság áldozata lett. Fő írásművei: Hitel, Világ, Stádium. Több mutatása
151
éve
1875 – Esterházy Miksa gróf kezdeményezésére megalakult az első magyar atlétikai egyesület.
Magyar Athletikai Club volt az egyesület neve.
143
éve
1883 – Megszületett Supka Géza újságíró, művészettörténész, régész, a magyar könyvnap rendezvény kezdeményezője.
Művei: Kalandozások a kalendáriumban.
110
éve
1916 – Megszületett Barta Éva ötvös, keramikus, aki festő férjével hamis iratokat készített üldözötteknek a II világháborúban.
1933-ban az Iparművészeti Iskola; 1934 és 1938 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Benkhard Ágost és Szőnyi István voltak. 1938-ban Párizsban tanult, 1939-ben Budapesten hozta létre saját műhelyét, ahol többnyire ékszereket készített. A második világháború alatt férjével hamis okmányokat készítettek, 1000–1200 zsidó üldözötteknek. Férje, Fekete Nagy Béla festő posztumusz megkapta a Jad Vasem Világ Igaza kitüntetését. Műveihez zománcot, féldrágakövet, nemesfémeket használt, alkotásait amorf, természeti formák jellemzik. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Antall József történész és politikus, az MDF elnöke, 1990-től 1993-ig miniszterelnök.
Budapesten született. 1990-től 1993. 12. 12-én bekövetkezett haláláig volt Magyarország miniszterelnöke. Tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1954-ben történelem-magyar szakos középiskolai tanári, 1962-ben levéltáros, könyvtáros és muzeológus, 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1954-55-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1954. és 1957. között a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója, majd a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956. évi forradalom idején az FKgP újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában vett részt, megválasztották az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. A forradalom leverése után letartóztatták, majd szabadon engedték, de többször kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi úton, publikációs tilalom alá került, 1959-ben eltiltották a tanítástól politikai magatartása miatt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1962-től részt vehetett a felnőttoktatásban, 1963-tól ismét publikálhatott. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba került tudományos kutatóként, amelynek főmunkatársa, igazgatóhelyettese, 1974-től megbízott, 1984-től kinevezett főigazgatója volt. 1968. és 1990. között a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke és az "Orvostörténeti Közlemények" szerkesztője, majd főszerkesztője volt. A Nemzetközi Orvos- és Gyógyszertörténeti Akadémia tagjává választották, 1982-től főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Az 1980-as évek végén újította fel politikai tevékenységét, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, szeptemberben az MDF alapító tagja lett. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, októberben az MDF elnökévé választották. Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 1990. 03. 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990. 04. 29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. A közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991. 06. 19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. 1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért. 1993. 12. 12-én hosszú betegség után hunyt el. Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el. Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották. Több mutatása
90
éve