70
éve
Magyar kategória
110
éve
56
éve
1970 – Meghalt Asztalos Sándor költő, zenekritikus, esztéta.
Asztalos a Magyar Nemzet kulturális rovatának vezetője volt, emellett pedig a Muzsika c. lap főszerkesztője is. Ismertek és elismertek még a zenészekről írt életrajzai. Több mutatása
37
éve
1989 – Meghalt Galántai Esterházy Pál herceg, aki saját birtokai felajánlásával kezdeményezte a Fertő-tavi nemzeti park kialakítását.
Teljes neve: Galántai Esterházy Pál Mária Lajos Antal. A 20. században az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban. A "felszabadulás" után a Rákosi-korszak elején, 1949. február 8-án 15 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték egy koncepciós perben. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, és Nyugatra menekült. Művészetbarát és tudománypártoló volt. Alapítványt hozott létre az orvosi kutatás előmozdítására. A képzőművészetet évenkénti vásárlásaival, festőművészeti és szobrászati díjak adományozásával támogatta. Személyesen kezdeményezte nemzeti park kialakítását a Fertő ausztriai részén, amihez saját birtokait ajánlotta fel. Több mutatása
19
éve
2007 – Meghalt Forrai Sándor, a székely-magyar rovásírás felélesztője és elterjesztője.
Munkácson született a későbbi tanár, református presbiter. A világ jelenleg ismert legrégibb írásműveltsége a rovás-, más néven ómagyar írás, amelynek felélesztésében, terjesztésében vállalt meghatározó szerepet. Utolsó, végleges ábécéjét 1995-ben alkotta meg. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Pongrácz Péter oboaművész, a Magyar Fúvósötös alapító tagja, egyetemi tanár.
1956-ban került az Operaházba, melynek 25 évig volt oboistája. Játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes tagjaként, valamint a Magyar Fúvósötös alapító tagjaként számos magyar kortárs zeneszerző művét játszotta. Negyven évig volt a Zeneakadémia tanára, tanszékvezetői és rektorhelyettesi posztot is betöltött. Érdemes és Kiváló Művész, valamint a Liszt-díj és a Bartók-Pásztory díj tulajdonosa. Több mutatása
10
éve
2016 – Meghalt Gyula Kosice argentín író, költő, szobrász és teoretikus, a kinetikus szobrászat és a fényművészet egyik úttörője.
Más néven: Fernando Fallik, eredeti neve: Falk Gyula. A MADI művészeti mozgalom egyik elindítója.
4
éve
2022 – 90 éves korában meghalt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere.
Érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere. Munkáiból mély empátia és emberismeret sugárzik, elve volt, hogy filmjei "az ember humánumát fejlesszék, érzelmeket keltsenek". Vegyészmérnökként dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett a kísérleti filmrendezői osztályba a Színművészeti Főiskolára, diplomamunkája dokumentumfilm egy versenyben alulmaradt sportolóról. Filmjeit a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének. Forgatott állami gondozott gyerekekről, drogos fiatalokról, közéleti problémákkról, több generáció együttéléséről, és egy télre ittrekedt gólya és a helybéliek kapcsolatáról. Férjével, Böszörményi Gézával együtt több filmet készítettek, többek között a recski munkatáborról, Faludy György költőről, az ötvenes években halálos ítéleteiről. Számos díjat nyert, ismert és elismert lett az európai filmesek körében, Minden szerdán című filmjében Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt, A csalás gyönyöre zenéjét Ennio Morricone komponálta. Férjével közösen kaptak Kossuth-díjat és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei. Lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat, és dolgozott szülei filmjeiben. Több mutatása
46
éve
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1977-ben vadászpilótaként dolgozott a Gyulaházán született Farkas Bertalan, mikor az Interkozmosz nevű programnak köszönhetően lehetőség nyílt a szovjet-magyar közös űrrepülésre. A magyar jelölteket abban az évben kezdték kiválogatni a szigorú orvosi követelmények alapján. Végül csak ketten kaptak kiképzést 1978. tavaszától Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban: Farkas Bertalan és Magyari Béla. Két év alatt, kemény fizikai felkészülés mellett kellett megtanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. Az 1980. május 26-án kilőtt Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan lett a magyar résztvevő, társa a tapasztalt szovjet asztronauta, Valerij Kubaszov volt. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel. Több mutatása
981
éve