Magyar kategória
78
éve
885
éve
1141 – Meghalt II. (Vak) Béla magyar király, akit azért vakítottak meg, hogy ne lehessen uralkodó.
1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék. 1108-1110 körül született Álmos herceg és Predszlava orosz hercegnő gyermekeként. Megvakítása után rokonaival együtt a dömösi kolostorban élt 1125-ig. II. István örökösévé tette, összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. A II. István király halálát követő trónviszály után, 1131.04.28-án koronázták királlyá Székesfehérváron. Ilona királynő kezdeményezésére az uralkodó megvakításában vétkesnek tartott főurakat hívei legyilkolták, másokat halálra, jószágvesztésre ítéltek vagy száműztek. Könyves Kálmán második házasságából származó fia, Borisz hercig az elmenekült elégedetlenekből és lengyelekből álló hadával kétszer is betört az országba, 1132-ben és 1137-ben is súlyos vereséget szenvedett. II. Béla befejezte a dömösi monostor felépítését, megalapította az aradi prépostságot és a dunaföldvári bencés apátságot is. Az oklevelek kiállításával hivatásszerűen az ő udvarában kezdtek foglalkozni. Szívélyes kapcsolatokat épített ki minden szomszédjával, sikeres külpolitikája nagymértékben erősítette belső helyzetét. 1138-ban a kijevi nagyfejedelem támogatására beavatkozott az orosz belviszályba, 1139-ben a német-római császár fiával eljegyezte Zsófia nevű leányát, jó volt a viszonya II. Ince pápával is. A magyar királyok hagyományos déli irányú terjeszkedési politikáját folytatta, elfoglalta Dalmácia egy részét, Boszniát és Rámát. Felesége elvesztése után a borivásba menekült, ami csak sietette halálát. Székesfehérváron temették el. Több mutatása
161
éve
1865 – Megszületett Csók István kétszeres Kossuth-díjas festő, kiváló művész.
Művei közül kiemelkedik a kislányáról festett sorozata, az ún. Züzü-képek.
139
éve
1887 – Megszületett Csáth Géza író, zenekritikus, orvos (Trepov a boncolóasztalon).
Író, kritikus, zeneesztéta, orvosírója dr. Brenner József alias Csáth Géza, Kosztolányi Dezső unokatestvére. Édesanyját 8 éves korában vesztette el és ezt sohasem tudta kiheverni. Édesapja ügyvéd volt, nyilván tőle örökölte a zene szeretetét. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett. Tizennégy éves korában érdekes zenekritikákat írt a Bácskai Hírlapba. Ez időben azonban még nem is író akart lenni, hanem festő. Érettségi után Budapestre került orvostanhallgatónak. 1908-tól a Nyugat rendszeresen közölte elbeszéléseit és zenekritikáit. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozott. 1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika tanársegédje, majd több helyen dolgozott fürdőorvosként. 1910-től egyre inkább a morfium rabjává vált. Az I. világháborúból betegen tért haza, elhatalmasodott rajta a morfinizmus. 1919-ben idegileg összeomlott, lelőtte feleségét, Kelebia mellett át akart szökni a határon, de a határőrök elfogták és öngyilkos lett. Pályakezdő írásait áthatotta a magyarságtudat és a politikai érdeklődés. Elsősorban lélekábrázoló és ez is maradt mindvégig. Novellái a szimbolizmus és a szecesszió jegyében születtek. A freudi pszichoanalizist – mint ábrázolási módszert – először alkalmazta irodalmi műben Magyarországon. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta. Öt novelláskönyvet, egy drámát, két kötet zenei írást, néhány zeneművet és egy elmeorvosi szaktanulmányt hagyott az utókorra. Több mutatása
119
éve
1907 – Megszületett Rajz János Kossuth-, és Jászai Mari-díjas színész ("csak az a szép zöld gyep...").
Érdemes és kiváló művész. Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: "Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep." Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Szendrői Jenő, Kossuth-díjas építész.
Eredeti nevén: Straubert
94
éve
1932 – Budapesten megszületett Grétsy László nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa.
SZOT-, Ifjúsági és Nemzetközi Társadalomtudományi Díjas Kiváló Népművelő. Pályafutását 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdte, majd 1971-től a mai magyar nyelv osztályvezetője volt. 1987 óta az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékvezető főiskolai tanára, valamint a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke. Szerkesztő bizottsági tagja a "Magyar Nyelvőr"-nek és az "Élet és Tudomány"-nak, nyelvművelő rádió- és tv-műsorok, sajtóbeli rovatok munkatársa. Műveiből: "A szóhasadás", "Anyanyelvi kaleidoszkóp", "Mai magyar nyelvünk", "Nyelvi illemtan" (társszerző), "Álljunk meg egy szóra!" (Vágó Istvánnal). Több mutatása
81
éve
1945 – Budapesten véget ért a háború.
A második Ukrán Front katonái elfoglalták Budapestet a német hadseregtől. 49 napos küzdelemben a német csapatokat elűzték a városból. A szovjet erők (hivatalosan) Budapestet ellenséges városként bevették, Magyarországon sokáig "Budapest felszabadításának napjaként" ünnepelték ezt a napot. Több mutatása
81
éve
64
éve