Ma Ede névnapja van

Irodalom kategória

262 éve

1764 – Megszületett Jens Immanuel Baggesen dán író (A labirintus).

Jens Immanuel Baggesen, az lmmanuel nevet a filozófus Kant iránti tiszteletből vette fel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak egyik legnagyobb dán költője és prózaírója volt. Első munkáiban a Komikus elbeszélések, majd ennek folytatását is összegező Ifjírkori munkák című kiadványában kiváló stíluskomikummal, elegáns és rafinált nyelven Voltaire örökét elevenítette fel. Egyik legfontosabb munkája A labirintus, amely németországi, svájci és párizsi uatzásairól szól. Az 1806 és 1820 közötti alkotói periódusában először a Tréfás verses levelek című kötetét tette közzé 22 év terméséből, tele szatirikus - ironikus remekekkel. Fő műve, A hasonmás és eredetije, avagy Baggesen Baggessenről című verses dialógusa ítélőszék maga és az egész korabeli dán irodalom fölött, harc és vívódás a klasszicizrnus és romantika eszméivel és alkotóival. Több mutatása

Teljes esemény 0

1764. 02. 15. Született Irodalom

120 éve

1906 – Megszületett Musza Dzsalil szovjet-tatár költő, műfordító.

1941-től a szovjet hadseregben szolgált. Egy évvel később súlyosan megsebesült, német fogságba esett, majd koncentrációs táborba hurcolták. Hazaszeretetre, hősies ellenállásra buzdító költeményei a fogolytáborban keletkeztek. Ellenállási csoportot szervezett a foglyok kiszabadítására, ezért a fasiszták kivégezték. Halála után, 1956-ban megkapta a Szovjetunió hőse címet. "Jövünk"címmel jelent meg önálló kötete. A ma nevét viselő Tatár Állami Opera - és Balettszínház egyik megszervezője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1906. 02. 15. Született Irodalom

101 éve

1925 – Megszületett Peterdi Pál sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író.

Eredeti neve: Pohlencz Pál. Újságíróként két fő téma érdekelte: a humor és a sport. Legtovább a Képes Sport és a Lúdas Matyi munkatársa volt, sokat publikált, és rendszeresen szerepelt a tévé képernyőjén is, ő volt az egykoron népszerű "Tücsök és bogár" rovat gazdája. Szinte háziszerzőjének számított a Rádiókabarénak, a Vidám és a Mikroszkóp Színpadnak, s számos sporttémájú könyvet írt. Úszó és vizilabdázó volt, majd edző lett, évekig az öttusa-válogatott edzője is volt. Ő terjesztette el hazánkban a kocogó-mozgalmat, a jelszó is tőle származik, miszerint: "a láb mindig kéznél van." Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 02. 17. Született Irodalom Sport Magyar

28 éve

1998 – Meghalt Wass Albert erdélyi magyar író és költő (Kard és kasza).

Teljes evén: Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt. Apja Wass Endre (1886-1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883-1960). Kolozsvárott, Debrecenben, majd a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-ontanult. 1932-ben visszatért Erdélybe. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Magyarországon szélesebb körben csak halála után fedezték fel. Ismert könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

1998. 02. 17. Meghalt Irodalom Magyar

170 éve

1856 – Meghalt Heinrich Heine német költő és író.

Korában nem nagyon szerették, életében is általában támadták, és emlékét is meggyalázták. Nem szerették zsidó származása miatt, bár vallását nem gyakorolta, később felvette a keresztséget - akkor kapta különben Heinrich nevét is. Nem szerették kortársai azért sem, mert dúsgazdag nagybátyja méltányolta tehetségét, és olyan vagyont hagyott rá, hogy még Heine özvegye is gond nélkül élt belőle. Családja kereskedőnek szánta, de őt világéletében az irodalom érdekelte. Szerelmes versekkel kezdte, szinte állandóan szerelmes volt, és - a világirodalom szerencséjére - jórészt viszonzatlanok maradtak érzelmei, s bánatát versbe fojtotta. Dalok könyve című kötete nagy közönségsikert aratott megjelenésekor - s ez volt a zseniális költő egyetlen elismerése életében. Petőfi jól ismerte költészetét, és viszont, s a két költő kölcsönösen csodálta egymást, közös ismerősük, Kertbeny Károly közvetített közöttük, ő fordította le németre Petőfi költeményeit is. Mindketten a szabadság lánglelkű harcosai voltak, Heine másik verstémája is a szabadság volt a szerelem mellett. S míg szerelmes verseket tartalmazó kötetét ünnepelte még a hatalom is, annál inkább nem tetszettek neki Heine forradalmi költeményei. A költő végül el is menekült hazájából, a németek ősellenségének számító franciákhoz, Párizsba költözött, s ezt sem tudták megbocsátani neki honfitársai. Művészete átmenetet képezett a romantika és a realizmus között, s egyéni hangú költészete megosztotta a kritikusokat és a közönséget egyaránt. Amint Szerb Antal megjegyezte: "Amit Heine írt, nem mindig szép, nem mindig mély, és még csak nem is mindig igaz, de... ő az egyetlen német költő Goethe után, akinek hatalmas világirodalmi jelentősége és hatása van". S ezt lassan el is ismerték, halála után művei bekerültek a német tankönyvekbe, s már éppen elfoglalta volna méltó helyét a klasszikusok között, amikor a fasizmus uralomra jutott Németországban, és a nácik szabályos hadjáratot indítottak emléke ellen. A zsidó zseni könyveit hatalmas máglyákon égették el, mivel azonban versei rendkívül ismertek és népszerűek voltak, attól fogva népdalként szerepeltették őket a tankönyvekben. Több mutatása

Teljes esemény 1

1856. 02. 17. Meghalt Irodalom

106 éve

1920 – Meghalt Somogyi Béla tanító, újságíró.

Első cikkei a Népszavában és a Cipészek Szaklapjában Suhogó álnéven jelentek meg, 1895–1896-ban. A Népszava szerkesztője 1897–1898-ban nyolc hónapig, de a párton belüli viták miatt távoznia kellett a laptól. Utána egy külvárosi iskolában jutott tanítói álláshoz. Közben megszerezte a tanári képesítést is, reál-, majd kereskedelmi iskolában tanított. 1903-tól a Népszava külső, majd az újság 1905-ös napilappá alakulása után annak belső munkatársa. Ugyanekkor megindította a tanítók szervezkedését majd 1906-ban lapjukat, az Új Korszakot, amelyet maga szerkeszt. Közoktatásügyi államtitkár volt a Károlyi Mihály-kormányban. A Tanácsköztársaság idején elvi fenntartásai miatt nem vállalt szerepet; a Tanácsok Országos Gyűlésének tagjaként bírálta a proletárdiktatúrát. A Tanácsköztársaság bukása után a Szociáldemokrata Röpiratokat szerkesztette, majd 1919. szeptembertől a Népszava felelős szerkesztője. A fehérterrort támadó cikkei miatt szélsőjobboldali különítményesek meggyilkolták. Budapesten utca és iskola van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1920. 02. 17. Meghalt Irodalom Magyar

201 éve

1825 – Megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).

Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893). Több mutatása

Teljes esemény 0

1825. 02. 18. Született Irodalom Magyar