100
éve
Zene kategória
143
éve
120
éve
78
éve
1948 – Meghalt Sergio Failoni olasz karmester, a budapesti Operaház, a Milanói Scala karnagya, a New York-i Metropolitan karmestere.
Pályafutását csellistaként kezdte. 1908-tól zeneszerzést tanult a milánói konzervatóriumban. Két évig Toscanini asszisztense volt, akit életében mindig példaképnek tekintett. 1928-ban a budapesti Operaház örökös tagja és vezetõ karnagya lett. 1932-1934-ig a Milánói Scala karnagya, majd 1946-1947-ig a chicagoi Civic Opera és a New York-i Metropolitan karmestere volt. A magyar operaélet nagy alakja volt, sokat tett az olasz opera népszerűsítéséért. Bartók és Kodály művészetének és tevékenységének lelkes híve és támogatója volt. Lánya Donatella zongoraművész. Több mutatása
77
éve
1949 – Meghalt Cselényi József, dalénekes, színművész, a katonaszínház-alapító tagja.
Aranykoszorús nóta-énekes.
76
éve
59
éve
46
éve
1980 – Meghalt Vlagyimir Szemjonovics Viszockij szovjet-orosz színész, énekes, költő, bárd.
Oroszul: Владимир Семёнович Высоцкий. Földes László (Hobo) fordította és énekelte szerzeményeit.
40
éve
1986 – Meghalt Vincente Minnelli, Oscar-díjas amerikai rendező, a modern musical atyja, akinek a felesége és lánya is Oscar-díjas (Gigi, Egy amerikai Párizsban).
Első felesége Judy Garland volt, aki 1939-ben, alig tizenhét évesen vehetett át egy különleges, mini Oscar-szobrocskát. 1958-ban aztán Minnelli, majd 1972-ben Garlanddal közös lányuk, Liza is megkapta (a Kabaré főszerepéért) a díjat, így a filmtörténetben az övék az egyetlen család, amelyben az apa, az anya és a gyermek is büszkélkedhet Oscar-díjjal. Leghíresebb zenés darabjai a Fred Astaire-rel készített Ziegfeld Follies (1947), amely Cannes-ban elnyerte a legjobb zenés vígjáték díját, és az egy évvel későbbi A kalóz. George Gershwin zenéjére forgatta 1951-ben a műfajt megújító Egy amerikai Párizsban című darabot, amelyben a tánc már nem pusztán betét, hanem a cselekmény szerves része – a filmet hat Oscar-díjjal tüntették ki. A rendező színpompás jelmezeket és díszleteket, szokatlan kameramozgást, és az addigitól merőben eltérő képi világú filmeket készített, amelyekben a zene és a cselekmény összefonódott. A kor legnagyobb csillagaival dolgozott. 1949-ben Flaubert Bovaryné című klasszikus regényét vitte filmre, ezt követte 1952-ben a hollywoodi témájú, több Oscarral elismert A szörnyeteg és a szépség. 1956-ban Irving Stone regénye nyomán rendezte a festő Vincent van Gogh életéről szóló, A nap szerelmese című alkotást, amelynek főbb szerepeit Kirk Douglas és Anthony Quinn alakították. Több mutatása
12
éve