28
éve
Technika kategória
132
éve
1894 – Megszületett Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
A "távolbalátás", a televíziózás nemzetközileg elismert úttörője. Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, de már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit, több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. Mivel találmányai továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
61
éve
1965 – Egy Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés történt. Felfedezték az algyői kőolaj- és földgázmezőt.
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében. Több mutatása
188
éve
1838 – Megszületett Ferdinand Zeppelin német altábornagy, a róla elnevezett kormányozható léghajó feltalálója.
Katonai pályafutásának befejezése után a kormányozható léghajók problémájával kezdett foglalkozni. Megvásárolta a magyar származású Schwarz Dávid szabadalmát, és továbbfejlesztette azt. Mivel a léghajók építése drága volt, sokáig nem talált támogatókra, pénzszerző akciókat szervezett, hogy folytathassa munkáját. A prototípus 1900-ban szállt fel, de az állandó tökéletesítések még sokáig folytak, ám a kezdeti sikereket a rohamosan fejlődő repülőgép hamarosan kiszorította. Több mutatása
157
éve
1869 – Megszületett Kandó Kálmán, az indukciós motor fejlesztője, a villamosvasút egyik megteremtője.
Születésnapja más forrás szerint július 10. Teljes nevén: egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán. A budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, mellette érdekelte a villamosság és az elektrotechnika. A diploma és a katonai szolgálat után Franciaországban dolgozott, a Tesla-féle indukciós motor tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Ott elért sikereinek köszönhetően 1894-ben Mechwart András, a Ganz gyár akkori vezérigazgatója visszahívta Magyarországra, hogy megszervezze a háromfázisú indukciós motorok itthoni gyártását. A tervezési folyamat során jött rá, hogy ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is lehetne hasznosítani. 1907-től 1915-ig Olaszországban élt, első önálló fejlesztése az olasz vasúttársaság kérésére tervezett vasútvillamosítási rendszer volt. Az I. világháború kitörésekor hazajött, és haláláig egy olyan gépet igyekezett kifejleszteni, amelynek segítségével a villamosított vasút az országos elektromos hálózatról működhetne. Kandónak 1895 után összesen 69 megadott szabadalma volt. 1931-ben halt meg, másfél évvel találmánya, az első fázisváltós egységmozdony műszakrendőri próbája előtt. Több mutatása
122
éve
1904 – Meghalt Martha Jane Coston feltalálónő, a tengeren használt színes jelzőrakéták feltalálója.
Martha 1847-ben hirtelen megözvegyült, elhunyt a férjének naplójában találta a színes fáklyákra vonatkozó leírásokat. Férje emlékére 10 éven keresztül dolgozott tudósokkal és katonatisztekkel, hogy kikísérletezzék a hosszútávon világító fáklyát. Egy családi kirándulás alkalmával Martha tűzijátékot látott és rájött hogyan építheti be azt a terveibe. Megszületett a ma is ismeretes vörös-fehér-zöld “Pirotechnikai Éjjeli Jelző” (“Pyrotechnic Night Signal”). Az amerikai haditengerészet megvásárolta Marthatól a jogokat. Úgy tartják, hogy a töredékét fizették csak annak amit valójában ért. Az Ő rendszerét fogadta el, és használta innentől fogva Franciaország, Olaszország, Dánia, Hollandia és Haiti is. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Csicsátka Antal mérnök, a sztereó rádió rendszer feltalálója.
Az első magyar magnetofon a Vörös Szikra megalkotója. Kossuth-díjas (1953). Kidolgozta a jelenleg világszerte alkalmazott segédvivős, kétcsatornás sztereó rádió működési elvét. A gyakorlati megvalósítást és a hozzá kapcsolódó gyártmányokat is kifejlesztette és szabadalmaztatta 1961-ben. További tizenhárom szabadalmával védett módszerei ma is részei a rádióműsorszórásnak. Vállalatot alapított a kábeltelevíziózás eszközeinek fejlesztésére és gyártására. Az ő nevéhez fűződik az első, egy chipen megvalósított rádiókészülék is. Több mutatása
170
éve
1856 – Megszületett Nikola Tesla, a váltóáram rendszer feltalálója.
Szülőhelye Smiljan, ma Horvátország. Életében 146 szabadalmat - ebből 112-t az USA-ban - jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. A forgó mágneses mező felhasználásának lehetőségeit és az indukciós motor alapjait Budapesti tartózkodása alatt dolgozta ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Tesla saját állításai szerint megoldotta az "üzemanyag nélküli motor" problémáját, de ilyen szerkezet nem maradt fenn. Tesla fegyverterveivel és kísérleteivel hozzák összefüggésbe a máig tisztázatlan 1908. június 30-n Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében bekövetkezett iszonyatos robbanást, amelynek ereje 10-15 megatonna TNT-vel lehetett egyenértékű.Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.A Brit Királyi Intézet, a New York-i Tudományos Akadémia, valamint a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Több mutatása
64
éve
1962 – Fellőtték az első amerikai távközlési műholdat (Telstar–1). Létrejött a televíziós közvetítés az USA és Nagy-Britannia között.
A felbocsátás tiszteletére a Tornados zenekar Telstar címmel nagysikerű számot írt.
175
éve