166
éve
Született kategória
150
éve
1876 – Megszületett Osvát Ernő szerkesztő, kritikus, író, a Nyugat folyóirat szerkesztője.
Eredeti nevén: Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1877. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) 1908-1929 között volt a Nyugat folyóirat szerkesztője. Több mutatása
131
éve
127
éve
1899 – Megszületett Robert Marcel Casadesus francia zongoraművész és zeneszerző.
Casadesus a párizsi Konzervatóriumban tanult zongorát és zeneszerzést. 1920-tól hangversenyezett Európában, Észak- és Dél-Amerikában, 1947-től a fointainebleau-i Konzervatórium igazgatója volt. Korának legjelentősebb francia zongoraművészeként tartották számon, a világ legnagyobb zenekaraival és dirigenseivel játszott együtt. Zenekari műveket, kamara- és zongoradarabokat, Beethoven és Mozart zongoraversenyeihez kadenciákat komponált. Az ugyancsak világhírű karmester, Francis Casadesus unokaöccse volt. Több mutatása
95
éve
1931 – Megszületett Szojka Ferenc válogatott labdarúgó, aki játszott az Aranycsapatban is.
Az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett és pályára lépett az 1958-as világbajnokságon is.
88
éve
2589
éve
-563 – Gautama Sziddhárta, a buddhizmus alapítójának (feltételezett) születésnapja.
Valószínűleg i.e. 563 és 483 között élt. Különböző területeken a születésnapot más napokon ünneplik. Japánban április 8 vagy május 8. Taiwanon május második vasárnapja. Kelet Ázsiában a negyedik holdhónap 8. napja. Dél- és Délkelet-Ázsiában Vaiskha első teliholdjakor. Több mutatása
595
éve
1431 – Megszületett François Villon francia költő.
Villon, bár kora fiatalságától kocsmákban és bordélyokban töltötte az életét, sokat tanult. Műveiből értesülünk róla, hogy betéve tudta a Bibliát, Vergiliust, a klasszikusokat. Több mutatása
277
éve
1749 – Megszületett Gáti István szakíró, tanár, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója.
Református lelkész volt. Magyar nyelvű gyorsírás Gáti István előtt nem volt, mivel az országgyűlés tárgyalásainak nyelve latin volt, valamint a hivatalos és nem hivatalos vezető körökben is leginkább a németet és a latint beszélték. Gáti, gyorsírási rendszerében a hangzókat pontosan és jelképileg jelölő kurzív rendszerű írást dolgozott ki. Műve, a sztenográfia első könyve Pesten, 1820-ban jelent meg "A tachygraphia, vagy szapora írás módja" címmel. Gáti elmondása szerint, az 1769 és 1772 közötti időben gyorsírási rendszerével képes volt két társával a debreceni papok beszédeit leírni. Valószínű azonban, hogy a rendszer tökéletlensége, nem kellő gyorsasága miatt a feljegyzések nem történtek szó szerint, így a rendszer csak kísérlet maradt. Több mutatása
209
éve