110
éve
Meghalt kategória
84
éve
1942 – Meghalt Abonyi István sakkmester,a Magyar Sakkszövetség, és a Nemzetközi Sakkszövetség egyik alapítója.
A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség egykori elnöke. A Magyar Sakkvilág főszerkesztője. A rekordok között tartják számon, hogy 1928 január 21-22-én 105 táblán mintegy 300 ellenfél ellen játszott szimultánt, amely este 7-től reggel 6-ig tartott szünet nélkül. Ezekben 79 győzelmet aratott 20 döntetlen mellett mindössze 6 játszmában kapott ki. Egy ideig ezzel ő volt a szimultán világcsúcstartó. Nevét viseli az Abonyi-csel (1. Hf3, d5 2. e4), amelyet 1912-ben először ő játszott meg. Több mutatása
55
éve
1971 – Meghalt szegedi Lukács György filozófus, egyetemi tanár, a második Nagy Imre-kormány népművelési minisztere.
Neve 1890-ig Löwinger György Bernát. A tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Nemzetközileg is ismert marxista filozófus. Több mutatása
51
éve
14
éve
2012 – Meghalt Ray Bradbury, amerikai író, költő, akinek művei nagy hatást gyakoroltak a sci-fi műfajra (Fahrenheit 451).
Teljes nevén: Ray Douglas Bradbury. Bradbury számára a világsikert az 1950-es években kiadott tudományos-fantasztikus regényei, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 hozták meg. Az 1970-es évektől írásainak témája megváltozott, s a technológiai fejlődés helyett az egyszerű emberekről írt, többek között a Death is a Lonely Business és a Holdkórosok temetője című regényekben. Több mutatása
9
éve
2017 – Meghalt Jókai Anna, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író-, és költőnő.
Kossuth-díjas, József Attila-, SZOT- és Pax-díjas. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2014 márciusban a Kossuth nagydíjat, a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetést vehette át.A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Pályafutását 1956-ban könyvelőként kezdte, majd népművelőként, művészeti előadóként, főkönyvelőként dolgozott, majd magyar-történelem szakos tanár volt. 1986-tól az Írószövetség alelnöke, majd elnökségi tagja volt, 1990 óta elnöke, valamint az Írók Szakszervezetének elnöke is volt rövid ideig. Három drámáját mutatták be. Műveiből: "4447", "Tartozik és követel", "A feladat", "Jákob lajtorjája", "Szegény Sudár Anna" (regények), "Kötél nélkül", "A reimsi angyal", "Jöjjön Lilliputba!" (novellák), "Mi ez az álom?", "A töve s a gallya" (esszék). Több mutatása
2
éve
2024 – Meghalt András Sándor költő, irodalomtörténész, művészettörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár.
Eredeti neve: Sándor András. Magyar nyelv és irodalom tanár volt 1965-1969 között Berkeley-ben, majd 1996-ig a washingtoni Howard Egyetemen volt professzor. Az emigráció egyik jelentős folyóiratának, az Arkánumnak volt szerkesztője 1981-1996 között, illetve aktív tagja volt a párizsi Magyar Műhely munkaközösségének is. Irodalomelméleti és művészettörténeti munkákat írt. Esszéit és tanulmányait angolul és németül, verseit és szépprózáját jellemzően magyarul írta. Több mutatása
2
éve
2024 – Meghalt Gy. Dobos Mariann író, újságíró, aki a fogyatékos emberek érdekeit képviselte írásaiban.
Teljes nevén: dr. Gyimesiné Dobos Mariann. A Terézváros című önkormányzati lap főszerkesztője volt, később a Kapaszkodó című újságot szerkesztette, dolgozott a Pesti Hírlapnál, az MTI-nél, a Humanitásnál és a Vakok Világa folyóiratnál. A Panta Rhei című interjúkötetet a neves jazz-rock együttesről Máté Gabriellával együtt írta. Ugyancsak ketten jegyzik a Képek és történetek című művet, amely tizenhat olyan művészt mutatott be, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Gy. Dobos Mariann könyvet írt a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesületéről (az ÖNÉ-ről) is, Új Üzenetek címmel. Negyedik kötete a látássérültekről szólt, Vakon a munka kapujában címmel. Súlyos mozgásszervi betegsége miatt már kerekesszéket kellett használnia, pályaorientációs szakértő, rehabilitációs tanácsadó képesítést szerzett. Dolgozott az ÖNÉ-ben és az Informatika a Látássérültekért Alapítványnál is. A MUOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztály titkára volt. Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Kvassay Jenő mérnök, a magyar vízépítés reformere.
Kvassay Jenő (Buda, 1850.07.05. – Budapest, 1919.06.06.) a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója, Budán gépészmérnöki, Magyaróváron mezőgazdasági, Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Hazatérve, 1878-ban kapott megbízást az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére és vezetésére. Négy évtizeden keresztül a vízügyek legfőbb irányítójaként való működése új korszakot jelentett a magyar vízépítés történetében. A kultúrmérnökség működési köre kiterjedt a belvízrendezésre és lecsapolásra, alagcsövezésre és öntözésre, a mederrendezésre és vízmosás-megkötésre, a halászati ügyek felügyeletére és a közegészségügyi mérnöki szolgálat ellátására is. Az intézmény Kvassay vezetése alatt vízrendezési munkálataival mintegy 3,5 millió hektár területen teremtette meg a korszerű mezőgazdasági termelés előfeltételeit. Egyéb fontos eredményei: a vizek köztulajdon jellegét kimondó vízjogi törvény (1885) és a halászati törvény (1888) megalkotása, valamint a csepeli Nemzeti- és Szabadkikötő építésének megkezdése (1910). Kvassay szakirodalmi munkássága is jelentős; Mezőgazdasági vízműtan című munkája évtizedeken keresztül kézikönyvként volt használatos. A Szabadkikötő bejárati zsilipjét róla nevezték el. Több mutatása
166
éve