50
éve
Meghalt kategória
41
éve
1985 – Repülőgépszerencsétlenségben meghalt Ricky Nelson amerikai rockabilly stílusú énekes, az első "tinisztár".
Teljes nevén: Eric Hilliard Nelson.
31
éve
1995 – Klosterneuburg-ban (Ausztria) meghalt Fritz Eckhardt színész, rendező, színpadi és tv-szerző (Tetthely).
Az 1980-as évek végéig kb. 30 vígjátékot és 12 filmforgatókönyvet írt. Egyebek között a "Tatort" (Tetthely) és az "Inspektor Marek" (Marek felügyelő) sorozatokból ismerhette meg nevét a tv- és a moziközönség. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Madarász Csilla úszó, edző, aki 1960-ban két alkalommal javította meg a 100 méteres női gyorsúszás Európa-csúcsát.
Neve 1960-ig Bajnógel; férjezett neve Dobai Gyuláné. Két nyári olimpián vett részt. Tizennégyszeres magyar bajnokként hagyta abba 1964-ben, akkor az év legjobb úszójának választották. Szerepelt az első nem hivatalos magyar női vízilabda csapatban, pályafutása után edzősködött. Több mutatása
5
éve
83
éve
1943 – Meghalt Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
Reich Jenő néven, zsidó családban született a későbbi Rejtő Jenő, avagy P. Howard, avagy Gibson Lavery. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színészi tehetség híján inkább a színdarabírással foglalkozott, szép sikerekkel. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is. Sikereinek és életének a háború és a fasizmus vetett véget. Az Egyedül vagyunk című lapban 1942. októberében megjelent róla egy cikk, amely sérelmezte, hogy zsidó létére még mindig Pesten van, és még mindig ír. Szanatóriumból munkaszolgálatra vitték, amit egyébként is gyenge, beteges szervezete nagyon rosszul viselt, ennek ellenére kicsi hátizsákját a minusz 40 fokos hosszú gyalogúton is cipelte, hogy dolgozni tudjon. Utolsó napjaiban a "Nagy Regény" megírásán dolgozott. Vidám könyveit "csak" történeteknek tartotta, ellenben amit megélt, az maga volt a történelem. Ezt akarta megírni élete főműveként. Teste azonban nem bírta, az egyik legolvasottabb magyar író 38 évesen Ukrajna hómezein halt meg 1943 január 1-jén. Halálát követő 70. év után, 2014 január elsején megszűntek a szerzői jogok, Rejtő Jenő művei szabaddá váltak. Több mutatása
46
éve
1980 – Budapesten elhunyt Tamkó Sirató Károly író, költő, műfordító.
Tizenkét éves korától írt verseket, tizenhat évesen, 1921-ben megjelentette első, Ady Endre hatása alatt álló verseskönyvét, ?Az Élet tavaszán?-t. 1922?1927 között Budapesten jogot tanult, majd ügyvédjelölt és könyvtáros volt. Verseiben a kor lírai formanyelvének szinte minden lehetőségét kipróbálta. A ?Papírember? (1928) című második verseskönyvét, melynek függelékében jelentek meg vizuális versei, értetlen kritika fogadta. Másfél évre Debrecenbe költözött, majd 1930-ban Párizsba utazott. Súlyos egzisztenciális gondokkal, később betegséggel is küzdött. 1933-ban a Cercle François Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban Párizsban – többek között Vaszilij Kandinszkij és Hans Arp aláírásával – kiadta a ?Dimenzionista Manifesztum?-ot. Több mutatása
34
éve
1992 – 85 éves korában meghalt Grace Murray Hopper, informatikus nő, a "bug" névadója.
New Yorkban született. Az amerikai haditengerészet admirálisa, matematikus és oktató, az első informatikusnő, aki a COBOL programnyelv, azaz az első felhasználóbarát szoftver egyik feltalálója. A második világháború után, Hopper a Harvardon állomásozott, ahol az IBM-Harvard Mark 1, az első nagyszabású számítógépes rendszer fejlesztésén dolgozott. 30 egyetemen kapott tiszteletbeli diplomát.1945-ben egy számítógép leállását követően találta meg az első komputer "bug"-ot. A Harvard Egyetem egyik számítógépében felfedezett egy a relék által agyoncsapott bogarat. Az eseményt rögzítette az üzemeltetési naplóba és beragasztotta a rovart. Ez az első bug - még mindig múzeumban őrzik. Azóta nevezik a hibaelhárítást "debugging"-nak, azaz bogártalanításnak. Valószínűleg ez a molylepke volt az első "igazi bogár", amit Grace Murray Hopper 1947-ben, a meghibásodott Mark II. tipusú számítógépben talált, de a "bug" kifejezés megalkotását gyakran tévesen tulajdonítják neki. A kifejezés használata a megmagyarázhatatlan hibákra már évtizedekkel a számítógépek megjelenése előtt szerepelt a mérnöki zsargonban, és mechanikai hibát jelentett. Thomas Edison például, már 1878. november 13-án, egy Puskás Tivadarhoz írt levelében a mai értelemben használta a kifejezést. Grace Hoppernek annyi szerepe volt, hogy hozzájárult a "bug", "debugging" kifejezések elterjedéséhez. Több mutatása
31
éve
1995 – Princetonban meghalt Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.
A Budapesti Műegyetemen kezdte vegyészmérnöki tanulmányait Wigner Jenő, majd a berlini Technische Hochschulén folytatta, doktorátust is itt szerzett 1925-ben. Ezt követően rövid ideig Budapesten dolgozott bőrgyári vegyészmérnökként, illetve 1928 és 1930 között a berlini műegyetemen tanított. 1930-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol a princetoni egyetemre került. Wignernek meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. Szilárd Leóval és Teller Edével együtt ő győzte meg Albert Einsteint és rajta keresztül az amerikai elnököt az atombomba-kutatások fontosságáról. A háború idején Fermivel dolgozott együtt az első láncreakció megvalósításán, és a kvantummechanika területén is fontos kísérleteket végzett. Az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztésért 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat, megosztva Maria Goeppert-Mayerrel és J.H.D. Jensennel. A Magyar Tudományos Akadémia 1988-ban választotta tiszteletbeli tagjává. 93 éves korában, Princetonban halt meg. Több mutatása
511
éve