133
éve
Magyar kategória
106
éve
1920 – Meghalt Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt. Több mutatása
78
éve
72
éve
1954 – Megszületett Nagy Anikó, Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő.
Férje Miklós Tibor író, rendező volt.
66
éve
1960 – Meghalt Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa (Bob herceg).
Az 1902-ben bemutatott nagy sikerű Bob herceg című operettjével megdöntötte az angol és a bécsi operettek uralmát. Főbb szerzeménye még: Lili bárónő; Gül Baba. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Bársony István színész, rendező, aki gyakran játszott együtt feleségével.
1903-tól játszott színpadon, a huszas évektől rendezett. 1939–1945 között nem léphetett színpadra. Elsősorban paraszti zsánerfigurákat alakított. Gyakran játszott együtt feleségével, Dajbukát Ilonával. Többször is turnéztak külföldön, filmezett is. Több mutatása
130
éve
1896 – Megszületett Gergely Sándor író, újságíró, a Kékmadár című lap szerkesztője.
Kossuth-díjas. Főbb művei: a Sivatag és a Vitézek és hősök című elbeszélése; valamint a Béke, a Hidat vernek és a Pereg a dob című regényei.
117
éve
1909 – Megszületett Rajki Béla úszó, vízilabdázó, edző, sportvezető.
Eredeti nevén: Reich Béla
94
éve
1932 – Megszületett Katona Tamás történész, politikus.
Bicskén a Vajda János Járási Könyvtárat vezette, itt alapította meg Magyarország első roma könyvtárát. Magyar Helikon Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. Tanított az Eötvös-kollégiumban és a JATE-n. A rendszerváltás után az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Később Budapest I. kerületének polgármestere lett. Magyarország varsói nagyköveteként is tevékenykedett. Kitüntették a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével és a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztjével. Több mutatása
93
éve