Ma Helén névnapja van

Irodalom kategória

99 éve

1927 – Megszületett Bajor Andor romániai magyar író, műfordító.

Bajor Andor a kolozsvári Bólyai egyetemen filozófia szakon végzett, majd tanársegédként dolgozott a magyar irodalomtörténeti tanszéken. 1957-től a Napsugár című gyermeklap,1962-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1990-ben a Keresztény Szó alapító főszerkesztője volt. Költőként indult, paródiái tették országosan népszerűvé; legérettebb alkotásai szatirikus és lírai novellái. Legismertebb művei: Főúr, írja a többihez, Tücsök és bogár, Hóvirágméz, A csodálatos csecsemő, Apróhirdetés, Részleges vízözön. (Meghalt 1991.01.24) Több mutatása

Teljes esemény 0

1927. 09. 30. Született Irodalom Magyar

85 éve

1941 – Megjelent a Magyar Csillag című folyóirat, amely a Babits Mihály halálával megszűnt Nyugat helyébe lépett.

A Magyar Csillag szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője Schöpflin Aladár volt. A lap az 1940-es évek elején nagy szerepet játszott az irodalomban, mivel a megszűnt Nyugat nemzedéke mellett a legjobb magyar népi írók táborát is maga mögött tudhatta. Felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a magyar nép szellemi függetlenségének megőrzéséért vívott harcban a fasizálódással szemben. A lap, 1944-ben, az ország német megszállásakor szűnt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1941. 10. 01. Történelem Irodalom Magyar

100 éve

1926 – Megszületett Bese Lajos nyelvész, mongólia kutató.

A budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevelet mongol-mandzsu szakon. 1958-tól az MTA könyvtára keleti gyűjteményében volt tudományos könyvtáros, 1961-től a gyűjteményt vezette. 1982-től az MTA orientalisztikai munkaközösségének tudományos főmunkatársa volt. Többször járt kutatóúton Mongóliában és a Szovjetunióban, elsősorban a mongol és a mandzsu nyelv kérdéseivel foglalkozott. Emellett vizsgálta a mongol vallástörténet egyes problémáit is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1926. 10. 01. Született Irodalom Magyar

102 éve

1924 – Megszületett Szőnyi Zsuzsa (Triznya Mátyásné), aki férjével 50 évig tartott fenn Rómában irodalmi szalont.

Szőnyi István festőművész lánya, a Vatikáni Rádió magyar munkatársa. Férjével, Triznya Mátyás festőművésszel öt évtizeden át tartotta fenn Rómában a Triznya-kocsma néven ismert irodalmi szalont. 1999-ben Ciampi olasz államelnök a Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatának aranykeresztjét adományozta Szőnyi Zsuzsának az olasz–magyar kultúrkapcsolatok ápolásában szerzett érdemeiért. Több mutatása

Teljes esemény 0

1924. 10. 02. Született Nő Irodalom Magyar

100 éve

1926 – Megszületett Székely György Széchenyi-díjas orvos, neurológus, akadémikus, egyetemi tanár.

1975-1996 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetnek volt az igazgatója. 1993 óta rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Tagja több tudományos szaklap szerkesztőbizottsagának. Fő kutatási területe az ember anatómiája,az agy szerkerete és organizációs kialakulása. 1996-ban megkapta a Széchenyi-díjat. Több mutatása

Teljes esemény 0

1926. 10. 02. Született Irodalom Magyar

265 éve

1761 – Meghalt Mikes Kelemen memoáríró, műfordító, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja.

1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől. Részt vett a szabadságharcban, majd a bukás után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. Franciaországban megtanulta a nyelvet, majd a szultán hívására 1717-ben Törökországba mentek. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt "Törökországi levelek" című, fiktív személyhez címzett levélgyűjteményében, amelyet francia irodalmi példára valószínűleg 1735 utánírt. E műve eredetiségénél, élménygazdagságánál fogva kimagaslik írásai, fordításai tömegéből. Miután a kuruc bujdosók sorra elhaltak mellőle,1758-ban ő lett a magyar kolónia vezetője. Több mutatása

Teljes esemény 0

1761. 10. 02. Meghalt Történelem Irodalom Magyar

125 éve

1901 – Megszületett Ignatius Roy Dunnachie Campbell dél-afrikai születésű angol író (A beszélő vadló).

A spanyol polgárháborúban Franco oldalán vett részt, majd a második világháborúban az angol hadseregben harcolt, megsebesült, rokkanttá vált. Halálát autóbaleset okozta. Nemcsak élete, hanem költészete is lázadás volt a polgáti életforma és szemlélet ellen. Lírájára az életszeretet, az élni akarás jellemző, verseiben formai tökélyre törekedett. Szatirikus verseivel mindig szembehelyezkedett a korabeli, általa mesterkéltnek tartott angol irodalommal. Fő művei: a Georgiász című "szatirikus fantáziája", a Virágzó karabély és A beszélő vadló című verseskötetek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1901. 10. 02. Született Irodalom