1555 – Megkötötték az augsburgi (ágostai) vallásbékét, amely véget vetett a reformáció kori vallásháborúknak.

V. Károly német-római császár és a birodalmi rendek kötötték meg. A Német-Római Birodalomban az augsburgi vallásbéke megkötésével megszűnt a vallási egység, véget ért a német katolikusok és protestánsok küzdelme. Jogilag is elismerték az evangélikusokat, a "Confessio Augustana"-t (Ágostai Hitvallást), a lutheri tanításokat. A birodalmi rendek teljes vallásszabadságot élveztek, joguk volt dönteni arról, hogy melyik felekezethez tartozzon tartományuk. Alattvalóik a "cuius regio - eius religio" ("akié a föld, azé a vallás") elve szerint az ő hitüket követték. Ha nem voltak hajlandóak a fejedelem vallását elfogadni, el kellett vándorolniuk. Az egyházi fejedelmek esetében, ha áttértek a lutheránus vallásra, földjüket elvesztették, amely a katolikus egyház birtokában maradt. Az augsburgi vallásbéke nem vonatkozott a kálvinistákra.