Április 24.
György névnapja

Április 24.

106 éve

★ Kiemelt esemény

1920 – Megszületett Zenthe Ferenc (Szomszédok; A Tenkes kapitánya).

Kossuth- díjas, kétszeres Jászai Mari- díjas színművész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ismertebb alakításai: Sobri-Betyárfilm; Csocsó, avagy éljen május 1-je!; Szomszédok; Az elvarázsolt dollár; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; Princ, a katona; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; Rákóczi hadnagya; West Side Story - Operett színház. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar

63 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1963 – Megszületett Détári Lajos labdarúgó, hatvanegyszeres válogatott és ötszörös világválogatott.

Budapesten született. Pályafutását 1972-ben a Budapesti Honvédnél kezdte. Játékosként megfordult négy országban és profi sportpályafutásának jelentősebb állomáshelye a Frankfurt és az Olimbiakósz volt. Edzőként legjelentősebb sikerét Szombathelyen érte el, ahol feljutott a Haladással az élvonalba. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

Szent György ünnepe

A katonák és földművelők védőszentje kis-ázsiai keresztény katona és vértanú volt.A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték-dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára így hívogatták a napot: Süss föl nap, Szent György nap! Kert alatt a kislibáim Megfagynak. Terítsd le a köpönyeged, Adjon isten jó meleget! Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Ünnep

526 éve

1500 – Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.

Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Ünnep Magyar

804 éve

1222 – II. András kiadta az Aranybullát.

1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200 körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV. Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188-89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András, akit 1205. május 29-én koronáztak királlyá. Az első magyar király volt, akinek koronázási esküt kellett tennie. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. Az egresi (ma Románia) kolostorban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

700 éve

1326 – Károly Róbert magyar király megalapította a Szent György lovagrendet.

A magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére alapította a Szent György lovagrendet. I. Károly (Károly Róbert) 1288-ban született Nápolyban Martell Károly nápolyi trónörökös, magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarország iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310. nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, még több kiskirály osztozott területén. A három közül végül is az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legsúlyosabb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei sem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja, s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére. 1301. tavaszán egy alkalmi koronával koronázták meg, de az ország jelentékeny része vele szemben először a cseh Vencelt (1301-1305), majd a bajor Ottót (1305-1307) ismete el királynak. 1307. októberében a rákosi országgyűlésen, majd 1308. őszén a pesti országgyűlésen I. Károlyt Magyarország királyának választották. 1309. június 16-án Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták. Egyszerre három ősi, biztosan százéves (három-négy nemzedékre tehető) szabályt sértettek meg. A legkisebb volt közülük, hogy a pápai követ végezte a szertartást, hiszen magát a római pápát képviselte, így nehezen lehetett az ő működésével szemben a nála alacsonyabb rangú és a pápától függő esztergomi érsek koronázási jogára hivatkozni. A színhely már nagyobb hiba volt, mert már megint nem Fehérvárott, hanem egy plébániatemplomban avattak királyt, s hiába lett éppen ebben az időben Buda a "királyság feje" és az ország legfontosabb városa, hiába volt a templom nagyobb és fényesebb, mint a többi, mégiscsak egyszerű plébániatemplom volt. A legnagyobb hiba pedig most is a Szent Korona mellőzése volt. Teljesen lehetetlen gondolat volt, hogy a Szent Koronát megfosszák szentségétől, Magyarországon egyszerűen nem érvényesülhetett ez a jogi fordulat, senki nem adott neki hitelt. A korona nem veszett el, csak idegen kézben volt, így a megoldást nem új korona készítése jelentette, hanem a régi visszaszerzése. Nem is akadt más megoldás, mint megvárták, amíg László erdélyi vajda visszaküldte a koronát, és I. Károlyt harmadszor is megkoronázták, de most már a hagyománynak megfelelő szabályok szerint: Fehérvárott, az esztergomi érsekkel és a Szent Koronával, 1310. augusztus 20-án, Szent István napján, "ünnepelve és örvendezve", ahogy a Képes Krónikában írták. 1311. és 1323. között felszámolta a tartományurak hatalmát, és ellenőrzése alá vonta az egész ország területét. 1312-ben, a rozgonyi csatában aratta első nagy győzelmét a Csák Máté által támogatott Aba Amadé tartományúr fiai felett. 1316-ban a Kőszegiek várait foglalta el, 1317-ben az újra lázadó Amadék, a Borsa nemzetség és Petenye fia Péter uralmát számolta fel végleg. Csák Mátétól elfoglalta Visegrádot és Komáromot. 1318-21-ben Erdélyt, 1319-20-ban Csák Máté tartományának keleti részét foglalta el. 1322-ben megszilárdította hatalmát a Délvidéken, Szlavóniában, de Dalmáciát és Horvátországot tartósan nem sikerült meghódítania. 1323-ban Temesvárról áthelyezte székhelyét Visegrádra, és hozzálátott az ország politikai-gazdasági rendjének helyreállításához. Saját hívei között szétosztotta a tartományuraktól elvett birtokok nagy részét. Ezek a birtokosok az új, akkor felemelkedett családokból kikerült bárók voltak, akik I. Károly uralmának szilárd politikai és katonai támaszát és a lovagi kultúra hordozóit jelentették. A királyság pénzügyeit teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat is, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki. 1320. után nem hívta össze az országgyűlést. Külpolitikáját inkább a diplomáciai, mint a katonai sikerek jellemezték. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón létrehozta Lengyelországgal és Csehországgal a 3 ország szövetségét, amely főként a Habsburgok ellen irányult, emellet az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésével új kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki. 1339-ben sógora, a gyermektelen III. Kázmér lengyel király örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Zah (Zách) Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit I. Károly kegyetlenül megtorolt. 1342-ben halt meg Visegrádon. Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

406 éve

1620 – Megszületett John Graunt, a demográfia tudományának megalapítója.

A demográfia tudományának születési ideje 1662. januárja volt, amikor John Graunt, londoni rövidárú-kereskedő kiadta a "Natural and Political Observations Made upon the Bills of Mortality" (Emberi és politikai megfigyelések a halálozási jelentésekről) című művét, a legelső könyvet a mai értelemben vett demográfia területén. A könyv úgy született, hogy Graunt úr, a londoni city egyszerű, de jómódú kiskereskedőjének - az 1592-es pestisjárványtól kezdve összegyűjtötte a londoni születésekről és halálozásokról szóló, hetente kiadott jelentéseket. Graunt úgy gondolta, hogy a közölt adatok tömegét megkísérli tudományosan elemezni, s azok alakulásából bizonyos következtetéseket levonni. E munkálkodásának eredményeként született meg a mű. A könyvet nagy elismeréssel fogadták, szerzőjét II. Károly király ajánlatára, az 1660-ban alapított angol tudományos társaság, a Royal Society (Angol Tudományos Akadémia) tagjává választotta. Graunt könyvének négy kiadását saját maga rendezte sajtó alá. Így jött létre a demográfia tudománya. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány

283 éve

1743 – Megszületett Edmund Cartwright brit feltaláló, a gépi szövőszék megalkotója.

Nottinghamshire-ben született. A gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart. A textiliparban vezették be először a műszaki újdonságokat, mivel a gyapjúfeldolgozásban eddig csak a munkaidő meghosszabbításával vagy több munkaerő foglalkoztatásával lehetett a termelést fokozni. Az első mechanikus gyapjúfonógépet, a "fonó Jenny"-t 1764-ben állította elő James Hargreaves vállalkozó, majd 1768-ban Richard Arkwright víziszövőszéke ("water frame") és 1779-ben Samuel Crompton szakaszos fonógépe ("mule", az "öszvér") nyitotta meg az utat az automatikus fonógép felé. 1785-ben elsőként Edmund Cartwright próbálkozott a textilgyártás második munkaterületén, a fonalfeldolgozás gépesítésén a mechanikus szövőszék feltalálásával. A műszaki fejlődés eredményeként 1823-ban végül a gépi szövésű anyag minősége felülmúlta a kéziszövésűét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Technika

172 éve

1854 – I. Ferenc József osztrák császár feleségül vette Erzsébet hercegnőt.

A Wittelsbach-családból származó Erzsébet hercegnő Miksa bajor herceg második leánya volt. A házasságkötést nemcsak az udvar, hanem Bécs lakossága is ünnepelte, amely már a németek népszerű Sissi hercegnőjét Bécsbe érkezésekor körülrajongta, majd a Praterben rendezett népünnepélyen is kivette a részét. Az emberek emlékezetében sokáig "álomesküvőként" élt a 23 éves osztrák császár és a 16 éves bajor hercegnő menyegzője. A bécsi Augustiner-kirchében megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban. Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Házasság Magyar

121 éve

1905 – Megszületett Sándor Frigyes hegedűművész, karmester, pedagógus.

Sándor Renée zongoraművész öccse. Felesége Dénes Vera gordonkaművész. 10 évesen kezdett hegedűlni, két nővére zongorázni tanult. Az Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hegedűse lett. Az 1930-as években betegségből kifolyóan egyre kevésbé tudta megfelelően mozgatni a kezét, ekkor fordult a karmesteri pálya felé. Ő vezényelt 1941-ben Budapesten Bartók Béla Divertimento-jának premierjén. A II. világháború után a Székesfővárosi Zenekar vezetője, és a Nemzeti Zenede tanára lett. Részt vett a "Hegedű ABC" kidolgozásában, ami azóta is a hegedűoktatás alapja számos országban. A Liszt Ferenc Akadémián tanított és neve összefonódik a Liszt Ferenc Kamarazenekar létrejöttével és működésével. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

102 éve

1924 – Megszületett Lelkes Ágnes színésznő (Abigél, Egri csillagok).

Ismertebb alakításai: Hegedűs a háztetőn (Madách színház); Lugosi - A vámpír árnyéka (Madách színház). Filmjei: Abigél; A revizor; Egri csillagok; Házasságból elégséges.2013. 03. 15.-én hunyt el. 2013. 05. 21.-én temették az Óbudai temetőben. Egyszerre temették fivérével Lelkes Péter zongoraművész, újságíróval. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő Magyar Színház

78 éve

1948 – Megszületett Szívós István olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos.

Édesapja id. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, fia Szívós Márton világbajnok vízilabdázó.Az 1973-as világbajnok és az 1976-os olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott tagja. Pályafutása során kilencszer nyert magyar bajnokságot. Aktív pályafutása után edző lett, majd 1991 és 1998 között a Ferencvárosi TC ügyvezető elnöke volt. Ezenkívül a Semmelweis Egyetemen oktatott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

135 éve

1891 – Meghalt gróf Helmuth von Moltke porosz vezértábornagy ("szétválva vonulni, egyesülve lesújtani").

Berlinben 90 éves korában halt meg. Jelentős katonai sikereket ért el a porosz-osztrák és a német-francia háborúban. Stratégiáját a "szétválva vonulni, egyesülve lesújtani" elv jellemezte. 1866. 07. 03-án a porosz-osztrák háborúban az általa vezetett porosz csapatok a Königgratz (ma: Hradec Kralove) melletti csatában legyőzték az osztrák-szász sereget. A német-francia háborúban - Moltke tábornok terveinek köszönhetően - a porosz-német csapatok Metznél körülzárták a francia csapatok zömét. 1870. 09. 02-én Sedannál a döntő ütközetben a francia hadsereg letette a fegyvert, III. Napóleon fogságba esett. Moltke stratégiája mellett a poroszok győzelmeihez hozzájárult az újonnan kifejlesztett nagyhatótávolságú gyúszeges fegyverek használata, valamint a vasút bevetése az utánpótlás biztosítására. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem

59 éve

1967 – Meghalt Vlagyimir Komarov szovjet mérnökezredes, űrhajóspilóta, az űrhajózás első kozmikus áldozata.

A Szojuz-1 űrhajón végzett repülés után, leszállás közben 40 éves korában halt meg. A vizsgálat szerint a nagy hőmérsékleti áramlattól a csavarmeneten plazma haladt át és kiégette az űrhajó alját. A fékezőernyő nem nyílt ki, a pótejtőernyő pedig összetekeredett. Őt tartják az űrhajózás első kozmikus áldozatának. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Technika

46 éve

1980 – Meghalt Alejo Carpentier svájci-kubai író (Földi királyság).

Francia apa és orosz anya házasságából született svájcban. Néha állította, hogy Kubában született, a család amikor odaköltözött, ő már 4 éves volt. 1927-ben a diktátorellenes nyilatkozat aláírása miatt rövid időre börtönbe került. A kubai Machado-diktatúra elől Párizsba utazott, és több, mint tíz évig ott is élt. Itt szoros kapcsolatot ápolt a szürrealistákkal, részt vett André Breton Révolution Surréaliste nevű irodalmi kiadványának szerkesztésében. Később Madridban és Venezuelában is élt. Havannában egyetemi tanár, a Kubai Író- és Képzőművész Szövetség alelnöke, és a Kubai Országos könyvkiadó igazgatója volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom