A Magyar Királyság a Trianoni béke után teljes politikai elszigetelésbe került. Képviseletei nem voltak, a magyar diplomatákat folyamatosan megalázták, inzultálták. Horthy Miklós kormányzó 1926. augusztus 26-án beszédet mondott a mohácsi csatamezőn a csata 400 éves évfordulója alkalmából. A beszéd több, a Jugoszlávok (akkor még Szerb-Horváth-Szlovén Királyság) barátságos, békülékeny kitételt tartalmazott. Belgrád helyett viszont Róma jelentkezett, és diplomáciai közeledést helyezett kilátásba. Ennek volt folyománya gróf Bethlen István római útja. Ez a szerződés kimozdította a trianoni Magyarországot abból az elszigetelésből amiben addig leledzett. Az olaszok nagyban hozzájárultak a magyar hadsereg felfegyverzéséhez is, igaz, hogy elavult hadfelszerelést tudtak csak adni.