116
éve
★ Kiemelt esemény
Március 16.
5
éve
569
éve
1457 – V. (Utószülött) László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát.
Hunyadi László a törökverő Hunyadi János fia volt. V. László főtanácsadója a vele rokonságban álló Cillei Ulrik volt, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Számos művészi alkotás őrzi Hunyadi László emlékét (Erkel Ferenc operája, Benczúr Gyula festménye, Arany János balladája). Több mutatása
505
éve
1521 – Magellán spanyol szolgálatban álló portugál tengerész felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol később a bennszülöttek megölték.
Teljes nevén: Fernao de Magalhaes Spanyolország megbízásából az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között megtalálta a délnyugati átjárót, és átment a később róla elnevezett 600 km hosszú tengerszoroson a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. Az első Föld körüli út végét - amely bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű - már nem érte meg, mert az őslakosokkal vívott harcban életét vesztette a Fülöp-szigeteken. Több mutatása
275
éve
1751 – Port Conway-ben megszületett James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.
Thomas Jefferson utódaként 1809. március 4-én iktatták be hivatalába, 1812. december 2-án ismét győztesen került ki az elnökválasztásból.
237
éve
195
éve
1831 – Megjelent Victor Hugo francia írónak a Párizsi Notre-Dame című regénye, melynek főszereplője maga a katedrális.
Francia cím: Notre-Dame de Paris. A párizsi Notre-Dame-székesegyház a világ egyik legnagyobb és legismertebb katedrálisa. A regényt 1858-ban Szalkay Gergely fordította le először magyarra, A Notre-Dame egyház Párisban címmel. Ezt még négy további fordítás és 28 különféle kiadás követte. Több mutatása
176
éve
1850 – Megjelent Nathaniel Hawthorne egyik leghíresebb regénye, "A skarlát betű".
A műben az egykor Angliából kivándorolt amerikai telepeseknek és utódaiknak életét idézte fel. "A skarlát betű" azt a társadalmi légkört tükrözi, amelyben a szentség és képmutatás, az erkölcs és az álszentség úgy keveredett, hogy a határt közöttük meg sem lehetett állapítani. A XVII. és XVIII. század Salemének világát eleveníti fel ebben a cselekménye szerint a szélsőséges emberi tulajdonságokat és szélsőséges helyzeteket érdekesen és mozgalmasan ábrázoló romantikus műben. A társadalmi helyzetek és a jellemek már a realizmus felé mutatnak, amely csak a XIX. század második felében vált irodalmi irányzattá. "A skarlát betű" egy házasságtörés regénye, amelyben elítélik a nagyon rokonszenves fiatalasszonyt, mert engedett az ösztöneinek. Megbélyegzik tüzes vassal, és a ruháin is hordania kell a vörös betűt. Ez a puritánok között akkoriban valóban egy büntetési forma volt. Hawthorne könyvében a korai amerikai társadalom riasztó életkörülményei jelentek meg egy teljes, szemléletes és hiteles körképben. Több mutatása
133
éve
1893 – Meghalt Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat képes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt. Több mutatása
115
éve
1911 – Megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a mostani Vasas SC.
Az egyesület sportolói a fennállás alatt 40 olimpiai bajnoki címet szereztek, köztük Hegedűs Csaba birkózásban a magyar sport 100. aranyérmét. Híres sportoló volt Körmöczy Zsuzsa, Gedó György és Illovszky Rudolf. Ma 16 szakosztállyal működik az egyesület. Több mutatása
100
éve
1926 – Robert Hutchings Goddard, a modern rakétatechnika atyja végrehajtotta az első sikeres rakétakilövést.
Robert Hutchings Goddard már 1907-ben tanulmányt írt a bolygóközi űrrepülésről, 1914-ben pedig két szabadalmat is kapott: egy többlépcsős rakétára és a folyékony üzemanyagú rakétára. 1926-ban sikerült először kilőnie (két és fél másodpercre, 184 láb távolságra és 41 láb magasra) a világ első folyékony meghajtású rakétáját. 1935-ben sikerült rakétájával átlépnie a hangsebességet. Összesen 214 szabadalommal rendelkezett, sok találmánya képezi a modern rakétatechnika alapjait. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Vlagyimir Komarov szovjet ezredes, kozmonauta, az űrhajózás első kozmikus áldozata.
1967-ben a Szojuz-1 kabinjában égett.
91
éve
1935 – Hitler megszegve a versailles-i békeszerződés előírásait bejelentette az általános hadkötelezettség visszaállítását.
A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Több mutatása
86
éve
1940 – Parmában megszületett Bernardo Bertolucci olasz filmrendező (Utolsó tangó Párizsban).
1952-től Rómában élt. Először Pier Paolo Pasolini asszisztenseként dolgozott, 1962-től rendezett és a RAI-nak is készített dokumentumfilmeket. Kapott Viareggio-, Max Ophuls-díjat, 1987-ben Oscar-díjat, majd César-, David Donatello- és Golden Globe-díjat is. Filmjeiből: A kaszás (1962), Utolsó tangó Párizsban (1972), Az utolsó kínai császár (1987), Oltalmazó ég (1990). 1962-ben jelentek meg versei "In cerca del mistero" címen. Több mutatása
72
éve
66
éve
1960 – A szlovákiai Vágsellyén megszületett Kaszás Attila színművész (Cha-cha-cha, Napló gyermekeimnek).
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése óta, 1983-tól a Vígszínház tagja. 1988-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt kapott, 1990-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. Szerepeiből: Rádiós (Presser-Sztevanovity: A padlás), Vaszka Pepel (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), filmjeiből: Cha-cha-cha, Napló gyermekeimnek, Boszorkányszombat, Hány az óra, Vekker úr?, Titánia, Titánia avagy A dublőrök éjszakája, Peer Gynt I-II., Nincs itthon az Isten, Síremlék. 47 éves korában agyvérzés következtében 2007 március 23-án hunyt el. Több mutatása
50
éve
32
éve
1994 – Tonya Harding műkorcsolyázónő beismerte bűnösségét a riválisa, Nancy Kerrigan elleni összeesküvésben.
Az Oregon állambeli Portlandben történt a beismerés. Az 1994-es lillehammeri téli olimpia előtt Tonya Harding volt férje segítségét kérte, hogy megszabaduljon riválisától. A férfi egy vascsővel próbálta térden szúrni Nancy Kerrigant. Az olimpia után Hardingot örökre eltiltották a versenyzéstől, valamint a bíróság 100 000 dollár pénzbüntetéssel sújtotta. Több mutatása
31
éve
1995 – Az amerikai űrhajósok közül elsőként Norman Thagard látogatott el a Mir orosz űrállomásra.
1995. márciusa és 1998. júniusa között mintegy 1000 napot dolgoztak az amerikai űrhajósok az orosz űrállomáson. 1996. márciusától pedig két-két orosz űrhajós mellett állandóan dolgozott a Miren egy-egy amerikai asztronauta. Thagard, az első amerikai négy hónapig dolgozott a Miren, a rekorder pedig, több mint fél éves, 188 napos űrrepülésével Shanon Lucid volt 1996-ban. Ő kezdte meg a folyamatos amerikai jelenlétet a Miren. Az orosz űrállomáshoz kilencszer csatlakozott amerikai űrrepülőgép: az Atlantis hétszer, az Endeavour és a Discovery pedig egy-egy alkalommal. Több mutatása
26
éve
2000 – Meghalt Thomas Wilson Ferebee őrnagy, aki Paul Tibbets ezredessel ledobta az atombombát Hirosimára.
A floridai Windermere-ben 81 éves korában halt meg. Paul Tibbets ezredessel együtt hajtotta végre a bombázást. Miután a japánok elutasító választ adtak a feltétel nélküli kapitulációra, 1945. augusztus 6-án reggel az amerikai légierő Boeing B-29 Superfortress bombázója, az "Enola Gay" ledobta Hirosimára az emberiség történetének második atombombáját. A bomba a "Little Boy", vagyis a "Kisfiú" nevet viselte. Mintegy 600 méter magasan robbant a városközpont felett, lerombolva annak túlnyomó részét, és megölve 80 ezer civilt és 20 ezer katonát. A sugárzás következtében további tízezrek haltak meg, vagy szenvedtek maradandó károsodást. Helyi idő szerint 9 óra 15 perckor nyomta meg Paul Tibbets ezredes, a gép pilótája a bombát kioldó gombot. Ferebee őrnagy, bombázótiszt pedig a következő mondatot írta a fedélzeti naplóba: "good result", vagyis "jó eredmény". Több mutatása
290
éve
1736 – 26 évesen meghalt Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerző, hegedű- és orgonaművész.
Legismertebb művei Az úrhatnám szolgáló című vígopera és a Stabat Mater.
224
éve
1802 – Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa engedélyezte a Hadiakadémia (U.S. Military Academy) megalapítását.
A New York állambeli West Pointban alapították meg az iskolát.
142
éve
1884 – Megszületett Harrison Edward Ford, amerikai színész és némafilm-színész (Rubber Tires 1927).
A Broadway színésze volt, majd némafilmekben játszott.
115
éve
1911 – Megszületett Josef Mengele német orvos, antropológus, aki a II. világháborúban emberek ezrein kísérletezett.
1943-ban Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba helyezték, ahol emberek ezreit küldte gázkamrába. Az "árja faj" tökéletesítésének ürügyén élő embereken folytatott orvosi kísérleteket. A háború végén az amerikaiak elfogták, de rövidesen elengedték. Amikor bűnei kezdtek nyilvánosságot kapni, szökni kényszerült, főként Dél-Amerikában rejtőzködött. 1979-ben fürdőzés közben a tengerbe fulladt, de máig is sokan kételkednek abban, hogy az évekkel később azonosítására használt csontváz valóban az övé-e. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Pat Nixon, egykori amerikai First Lady.
Főiskolai tanárnő volt, mielőtt férjhez ment Richard Nixonhoz. Életrajzát 1986-ban írta meg leánya, Juli.
92
éve
1934 – Megszületett Sir Roger Arthur Carver Norrington, brit karmester.
Elsőrangú képzésben részesült Cambridge-ben, pályáját énekesként kezdte, majd a Heinrich Schütz kórust vezette. Ezzel a kórussal több felvételt is készített 17-19. századi mesterek műveiből. 1969 és 1985 között a Kenti Opera zeneigazgatója volt. Különösen erős drámai érzéke ebben az időszakban mutatkozott meg, több mint 40 operát mutatott be Monteverditől Brittenig és Tippettig. Operakarmesterként olyan színházakba hívták, mint a Londoni Covent Garden, a Firenzei, Velencei Opera, valamint Bécs, Berlin és Párizs operaházai. 1978-ban saját együttest alapított, a London Classical Playerst akikkel számos hanglemezt készített. Az eredeti forrásokat, kéziratokat tanulmányozza. Kitűnő kutató, aki eredményeit interpretációjába is beépíti. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Németh János, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrász, keramikus.
Művészetére a göcseji népi fazekasság hatott, alkotásainak anyaga jellemzően agyagmázas samott.
84
éve
1942 – Megszületett Gutai Magda, költő, író (Zászló a hóban).
További ismert művei: Dalok egy régi házból, Részvétel, Találj ki engem, Költözés, Koronatanú, Van itt még egy hely.
73
éve
56
éve
51
éve
1975 – Meghalt T-Bone Walker amerikai blues-gitáros, énekes, dalszerző, az "elektromos" blues úttörője.
A "Rolling Stone" magazin 2011 ben a "Minden idők 100 legjobb gitárosa" listáján a 67.-ik helyre rangsorolta.
50
éve
40
éve
12
éve
2014 – Meghalt Szőnyi Zsuzsa (Triznya Mátyásné), aki férjével 50 évig tartott fenn Rómában irodalmi szalont.
Szőnyi István festőművész lánya, a Vatikáni Rádió magyar munkatársa. Férjével, Triznya Mátyás festőművésszel öt évtizeden át tartotta fenn Rómában a Triznya-kocsma néven ismert irodalmi szalont. 1999-ben Ciampi olasz államelnök a Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatának aranykeresztjét adományozta Szőnyi Zsuzsának az olasz–magyar kultúrkapcsolatok ápolásában szerzett érdemeiért. Több mutatása
11
éve
11
éve
2015 – A Magyar zászló és címer emléknapja
Az Országgyűlés 2014 decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja. A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek. Több mutatása
10
éve
5
éve
2021 – Meghalt Gyulai Líviusz, Kossuth-díjas grafikusművész, a nemzet művésze.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Több mint ötszáz könyvet illusztrált, animációs filmeket készített. Játékos, ironikus felfogású, sokszor archaizáló tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is alkotott. Több mutatása
5
éve